betöltés folyamatban...

A 6 + 1 LEGGYAKORIBB A TÁPLÁLKOZÁSI TÉVHIT

2022.02.24.
táplálkozási tévhit

Meglepően tájékozatlanok vagyunk, ha az életmódunkról van szó: miközben az emberek fele azt sem tudja, hány kalóriára van szüksége naponta, a legtöbb táplálkozási mendemonda esetén magabiztosan foglalnak állást. Talán túlzottan is – mert a legtöbb esetben az egyszerűbb, de téves állítások pártjára állunk. Bemutatunk néhány elterjedt tévhitet, és persze eláruljuk az igazságot is. 

Ma háromból két felnőtt túlsúlyos vagy elhízott, ezzel pedig világszinten a negyedik, Európában pedig a legelhízottabb nemzetnek számítunk. A nem túl előkelő helyezésért sok minden felelőssé tehető, de közben éppen azt nem szeretjük hibáztatni, aki döntő mértékben befolyásolhatja életmódunk kiegyensúlyozottságát: saját magunkat.

A TÉT Platform reprezentatív kutatásában megpróbálták feltérképezni életmódunk korlátait. A megkérdezettek kétharmada szerint több pénz, negyven százalékuk szerint pedig több akaraterő kellene az egészséges életmódhoz. A sport, a rendszeres mozgás csak a negyedik helyre került, a dobogó harmadik fokára ugyanis a jobban működő egészségügyi ellátást helyezték a megkérdezettek. A kutatók szerint ez egyértelműen a felelősség hárítását, a kifogások keresését jelzi, hiszen az egyén egészségéért elsősorban ő maga tehet a legtöbbet, mégis inkább külső tényezőket próbálnak okolni.

Ugyanez a hárítás érhető tetten akkor, ha a táplálkozással kapcsolatban elterjedt tévhitek kerülnek elő. A faék egyszerűségű állításokat ugyanis könnyebb elfogadni, mint kételkedni igazságtartalmukban – az utóbbihoz időt és energiát befektetve kellene tájékozódni, utánajárni az igazságnak. Meg persze kényelmesebb is problémáinkat olyasmikre fogni, mint a cukor vagy éppen a hamburger, vagy félni az ismeretlen adalékanyagoktól ahelyett, hogy megnéznénk, mire valók és mennyire biztonságosak. Tesztelje magát: hány tévhitnek dőlt be eddig?

1. Valóban rontja a cukor a fogakat?

A kutatás során összesen 1019 embert kérdeztek meg, kétharmaduk teljesen, 94 százalékuk pedig általában egyetért azzal a sablonos állítással, miszerint a cukor rontja a fogakat. Mint sok tévhit esetén, itt is van egy féligazság, amivel a legtöbben alátámasztják meggyőződésüket: a szánkban élő baktériumok savat képeznek a cukrokból, és ez támadja meg a fogzománcot. A szakemberek szerint azonban ez a folyamat természetes, és minden szénhidrát esetén végbemegy. Nem megfelelő szájhigiénia vagy gyakori nassolás, majszolgatás esetén azonban a lerakódó plakkok kedveznek a baktériumok elszaporodásának, amelyek aztán háborítatlanul fejtik ki fogzománc-károsító hatásukat. Azaz végül is ez okozza a fogak romlását, nem a cukor fogyasztása.

2. Meghízunk, ha cukrot eszünk?

A cukor különösen kedvelt alany a tévhitekben, most is az előzőhöz hasonló arányokat látunk. A megkérdezettek kétharmada teljesen, 93 százaléka pedig általában egyetért azzal, hogy a cukor hizlal. Ebben az esetben azonban maguk az ehhez vezető magyarázatok is tévhiten alapulnak: sokan gondolják, hogy a cukor rengeteg energiát tartalmaz. „Egy gramm cukor 4,2 kcal energiát jelent, ugyanannyit, mint a többi szénhidrátféleség vagy éppen a fehérjék. Ezzel szemben ugyanennyi alkohol már 7,3, zsír pedig 9,1 kcal energiát biztosít, tehát jóval többet. A túlsúly és az elhízás kialakulásáért egyetlen tápanyag vagy élelmiszer, így természetesen a cukor sem okolható önmagában. Kétségtelen, hogy nagyobb mennyiségben fogyasztva hozzájárulhat megjelenésükhöz, de igazából a kiegyensúlyozatlan energiamérleg okozza a kilók gyarapodását” – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a kutatást végző TÉT Platform szakmai vezetője.

3. A gyümölcsjoghurtokban nincs is igazi gyümölcs?

A közismert tévhit egyik változata szerint nem terem a földön annyi eper, amennyi az epres joghurtokhoz szükséges lenne. Szerencsére ennek már kevés ember dől be, a megkérdezettek alig fele szerint igaz. A gyümölcsjoghurtok valódi gyümölcsökből készülnek. Abban lehet különbség, hogy egy-egy pohárhoz mennyit használnak fel belőle, ezért minden esetben érdemes megnézni a csomagolást, és ellenőrizni a gyümölcshányadot. A különböző „ízű” joghurtok azonban valóban kevés vagy éppen semmi gyümölcsöt nem tartalmaznak, ezekhez sokszor aromákat használnak.

4. A házilag készített ételek mindig egészségesebbek a bolti változatoknál?

A megkérdezettek 92 százaléka szerint igen, kétharmaduk szerint pedig abszolút biztosan így van ez. Nyilván vannak előnyei a saját magunk által készített ételnek, például tudjuk, mit teszünk bele, vagy azt, miként készítettük, és általában friss is. A dietetikus szerint azonban otthon is könnyen készíthetünk magas energiatartalmú, kedvezőtlen tápanyag-összetételű ételeket, de az élelmiszerekről legalább pontosan tudjuk, mit tartalmaznak. „Az élelmiszerek összetételét és biztonságát nagyon szigorú rendeletek védik: ezeket tartalmazza a Magyar Élelmiszerkönyv, amelynek betartása minden előállító számára kötelező. Mivel a felhasznált alapanyagokat a csomagolt élelmiszeren fel kell tüntetni, érdemes a címkéket alaposan megnézni. És persze azt is érdemes tudni, hogy nem egy étel, élelmiszer az egészséges vagy egészségtelen, hanem az étrendünk, az életmódunk lehet ilyen” – árulja el Antal Emese.

5. A gyorséttermi kajáktól hízunk el?

Ez a kérdés azért is érdekes, mert míg cukrot vagy házilag készült ételeket mindenki fogyaszt, gyorséttermekben jóval kevesebben étkeznek. Mégis, tízből kilenc megkérdezettnek az a véleménye, hogy a hamburger és társai igenis felelősek a túlsúlyunkért. Kétharmaduk szerint ez egészen biztos, ami ugye különösen annak fényében meglepő, hogy többségük valószínűleg évente maximum egyszer-kétszer tér be egy ilyen helyre. Ha mértékkel fogyasztjuk, és csak időnként térünk be gyorséttermekbe, akkor felesleges aggódni. Ha gyakrabban vagyunk vendégek, érdemes megkeresni a kínálatból azokat a fogásokat, amelyek közelebb állnak a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz: saláták, cukormentes üdítők és gyümölcslevek általában kaphatók. A legtöbb gyorsétteremben megnézhetjük az ételek energiatartalmát, így aszerint is választhatjuk az alacsonyabbat.

6. Egészségesebb a friss tej, mint az UHT-tej?

A boltokba kerülő tejek különböző tartósítási módokon esnek át, hogy tovább eltarthatók legyenek, és a felbontás utáni napon ne kelljen egyliternyi savanyú löttyöt kiönteni a mosogatóba. Ezekben a módszerekben közös, hogy a tejet felmelegítik: a friss tejnél éppen csak 72 Celsius-fokra, mert itt már elkezdenek pusztulni a kórokozó baktériumok. A tartós, azaz UHT-tejeknél ez a hőmérséklet meghaladja a 132 Celsius-fokot, de csak pár másodpercig tart, utána gyorsan lehűtik a tejet, és dobozolják. Néhány vitaminból így több bomlik le, azaz kevesebb lesz belőle a tejben, ez az érték maximum 10-20 százalék, de ettől még nem lesz kevésbé egészséges a csak pasztőrözött tejnél. Mégis így gondolja a lakosság 89 százaléka, és 63 százalékuk erősen egyetért a tévhittel. Ha pedig valaki arra gondolna, hogy a tartós tejben tartósítószer van, neki is van jó hírünk. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a tejhez semmit sem szabad hozzátenni, sem tartósítószert, sem egyéb adalékanyagot.

+ 1: A cukornak magas a glikémiás indexe?

A glikémiás index egy mutatószám, amely a tiszta szőlőcukorhoz (glukóz) viszonyítva adja meg az élelmiszer vércukorszint-emelő hatását. Sokan a magas glikémiás indexszel magyarázzák a cukornak tulajdonított hizlaló hatást. Gyorsan felszívódó cukor gyorsan is emeli a vércukorszintünket, ez fokozott inzulinelválasztáshoz vezet, ezért aztán újra éhesek leszünk, és így tovább. Nos, ezzel szemben a legnagyobb mennyiségben fogyasztott répacukor glikémiás indexe közepesnél valamivel több, 58. Érdekesség: a fehér kenyéré 71, miközben a cukrozott kóláé 63. A glikémiás index hasznos mutatószám, amelyet bizonyos esetekben és megfelelő tudással jól lehet használni az étrend összeállításában, de nem szabad univerzális egészségességmutatónak gondolni.

Ezt a cikket is olvasd el >>> MIT ESZNEK A TESTÉPÍTŐK?

„Világszinten a negyedik, Európában pedig a legelhízottabb nemzetnek számítunk.”

„A megkérdezettek kétharmada szerint több pénz, negyven százalékuk szerint pedig több akaraterő kellene az egészséges életmódhoz.”

„Kényelmesebb problémáinkat olyasmikre fogni, mint a cukor vagy éppen a hamburger, vagy félni az ismeretlen adalékanyagoktól ahelyett, hogy megnéznénk, mire valók és mennyire biztonságosak.”

A TÉT Platform reprezentatív kutatásában megpróbálták feltérképezni életmódunk korlátait. Mi vagy miből kellene több az egészséges életmódhoz? A válaszadók rangsoroltak.

1. pénz

2. akaraterő

3. jobban működő egészségügyi ellátás

4. sport, rendszeres mozgás

 

Szöveg: TÉT Platform

További cikkek

Szezonális táplálkozás -TÉL 2022.11.25
Szezonálisan étkezni azt jelenti, hogy étrendünk összhangban van az évszakokkal, tehát a zöldségeket, gyümölcsöket akkor kell enni, amikor érnek, illetve télen azokat, amelyek könnyen tartósíthatók és tárolhatók. Extra előny, hogy a szezonális élelmiszerek általában finomabbak is. Ez a fajta tudatos étkezés, a szezonalitás figyelembevétele nagyon változatossá teheti étrendünket. Ha télen is paradicsomot, paprikát és uborkát vásárolunk (megszokásból, vagy mert ott van a boltok kínálatában) könnyebben megfeledkezünk arról, hogy a sütőtök, a vörös káposzta, a cékla vagy a fejes káposzta is ideális választás lehetne. Bár ezek sem télen teremnek, de jól tárolhatók.  
A méz 6 egyedülálló, jótékony tulajdonsága 2022.11.17
Itt a hidegebb idő, ilyenkor az ember jóval több időt tölt a négy fal között, előkerülnek a teafőzők és természetesen a méz. Megfázás, nátha, köhögés…az első dolog, amiért nyúlunk. A méz egy valódi csoda. Persze, csak akkor, ha jó minőségű. Különleges tápanyagokat tartalmaz, számos betegségben hasznos, sőt, a szépségápolásban is hasznát vehetjük. A méz a mézelő méhek (Apis mellifera) által a virágok nektárjából és egyéb növényi váladékokból összegyűjtött, mirigyváladékukkal vegyítve átalakított és lépekben ömlesztve tárolt, mézzé érlelt anyag. Állagát tekintve lehet folyékony, viszkózus (sűrűn folyó) és kristályos állagú. Illata, színe, íze az összetételének függvénye, így számos változatban ismert.  Számos egészségügyi előnye köztudott, jelentős szerepe van ősidők óta a házi gyógymódok és az alternatív kezelések között.
Mik azok a superfoodok? 2022.11.06
A superfoodok, olyan élelmiszerek melyek természetes tápanyagokban, vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban hihetetlenül gazdagok így különösen jótékonyan hatnak az egészségünkre. A superfood kifejezés hallatán sokaknak olyan nehezen elérhető különlegességek jutnak eszébe, mint a makréla vagy a mungó bab, valójában azonban a szuperélelmiszerek nagy része jól ismert számunkra. Ilyen élelmiszer például a brokkoli, az avokádó és a vadlazac. A szuperélelmiszerek fogyasztása fokozott egészségügyi előnyökkel jár, például csökkenti a cukorbetegség, a szívbetegségek és a magas vérnyomás kockázatát. 

Ajánló

Szezonális táplálkozás -TÉL 2022.11.25
Szezonálisan étkezni azt jelenti, hogy étrendünk összhangban van az évszakokkal, tehát a zöldségeket, gyümölcsöket akkor kell enni, amikor érnek, illetve télen ...
Városligeti műjégpálya: tömeg nincs, jó hangulat van! 2022.11.22
Csütörtök óta ismét impozáns környezetben korcsolyázhatnak a téli jeges sportág rajongói a város szívében, mivel ismét megnyitotta kapuit a Városligeti ...
Őszi impregnálás 2022.11.22
Most vetted az eső- vagy softshelldzsekidet, és máris beázik? Vagy a Gore-Tex cipőd állítólag lélegzik, mégis beleizzad a lábad? Semmi nincs veszve: impregnálás ...
Együtt minden sikerül! 2022.11.20
2022. november 12-én második alkalommal került sor az Esély Sportnap sportprogram megrendezésére Budapest II. kerületében, amely a fogyatékossággal élők ... (X)
A méz 6 egyedülálló, jótékony tulajdonsága 2022.11.17
Itt a hidegebb idő, ilyenkor az ember jóval több időt tölt a négy fal között, előkerülnek a teafőzők és természetesen a méz. Megfázás, nátha, köhögés…az ...

Blog

PARTI ANDRÁS BLOGJA 6.
PARTI ANDRÁS BLOGJA 5.
Villám Lilla strandröplabda játékos blogja
Szombathelyi Szandra strandröplabda játékos blogja 2.