Meglepően tájékozatlanok vagyunk, ha az életmódunkról van szó: miközben az emberek fele azt sem tudja, hány kalóriára van szüksége naponta, a legtöbb táplálkozási mendemonda esetén magabiztosan foglalnak állást. Talán túlzottan is – mert a legtöbb esetben az egyszerűbb, de téves állítások pártjára állunk. Bemutatunk néhány elterjedt tévhitet, és persze eláruljuk az igazságot is.
Ma háromból két felnőtt túlsúlyos vagy elhízott, ezzel pedig világszinten a negyedik, Európában pedig a legelhízottabb nemzetnek számítunk. A nem túl előkelő helyezésért sok minden felelőssé tehető, de közben éppen azt nem szeretjük hibáztatni, aki döntő mértékben befolyásolhatja életmódunk kiegyensúlyozottságát: saját magunkat.
A TÉT Platform reprezentatív kutatásában megpróbálták feltérképezni életmódunk korlátait. A megkérdezettek kétharmada szerint több pénz, negyven százalékuk szerint pedig több akaraterő kellene az egészséges életmódhoz. A sport, a rendszeres mozgás csak a negyedik helyre került, a dobogó harmadik fokára ugyanis a jobban működő egészségügyi ellátást helyezték a megkérdezettek. A kutatók szerint ez egyértelműen a felelősség hárítását, a kifogások keresését jelzi, hiszen az egyén egészségéért elsősorban ő maga tehet a legtöbbet, mégis inkább külső tényezőket próbálnak okolni.
Ugyanez a hárítás érhető tetten akkor, ha a táplálkozással kapcsolatban elterjedt tévhitek kerülnek elő. A faék egyszerűségű állításokat ugyanis könnyebb elfogadni, mint kételkedni igazságtartalmukban – az utóbbihoz időt és energiát befektetve kellene tájékozódni, utánajárni az igazságnak. Meg persze kényelmesebb is problémáinkat olyasmikre fogni, mint a cukor vagy éppen a hamburger, vagy félni az ismeretlen adalékanyagoktól ahelyett, hogy megnéznénk, mire valók és mennyire biztonságosak. Tesztelje magát: hány tévhitnek dőlt be eddig?
1. Valóban rontja a cukor a fogakat?
A kutatás során összesen 1019 embert kérdeztek meg, kétharmaduk teljesen, 94 százalékuk pedig általában egyetért azzal a sablonos állítással, miszerint a cukor rontja a fogakat. Mint sok tévhit esetén, itt is van egy féligazság, amivel a legtöbben alátámasztják meggyőződésüket: a szánkban élő baktériumok savat képeznek a cukrokból, és ez támadja meg a fogzománcot. A szakemberek szerint azonban ez a folyamat természetes, és minden szénhidrát esetén végbemegy. Nem megfelelő szájhigiénia vagy gyakori nassolás, majszolgatás esetén azonban a lerakódó plakkok kedveznek a baktériumok elszaporodásának, amelyek aztán háborítatlanul fejtik ki fogzománc-károsító hatásukat. Azaz végül is ez okozza a fogak romlását, nem a cukor fogyasztása.
2. Meghízunk, ha cukrot eszünk?
A cukor különösen kedvelt alany a tévhitekben, most is az előzőhöz hasonló arányokat látunk. A megkérdezettek kétharmada teljesen, 93 százaléka pedig általában egyetért azzal, hogy a cukor hizlal. Ebben az esetben azonban maguk az ehhez vezető magyarázatok is tévhiten alapulnak: sokan gondolják, hogy a cukor rengeteg energiát tartalmaz. „Egy gramm cukor 4,2 kcal energiát jelent, ugyanannyit, mint a többi szénhidrátféleség vagy éppen a fehérjék. Ezzel szemben ugyanennyi alkohol már 7,3, zsír pedig 9,1 kcal energiát biztosít, tehát jóval többet. A túlsúly és az elhízás kialakulásáért egyetlen tápanyag vagy élelmiszer, így természetesen a cukor sem okolható önmagában. Kétségtelen, hogy nagyobb mennyiségben fogyasztva hozzájárulhat megjelenésükhöz, de igazából a kiegyensúlyozatlan energiamérleg okozza a kilók gyarapodását” – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a kutatást végző TÉT Platform szakmai vezetője.
3. A gyümölcsjoghurtokban nincs is igazi gyümölcs?
A közismert tévhit egyik változata szerint nem terem a földön annyi eper, amennyi az epres joghurtokhoz szükséges lenne. Szerencsére ennek már kevés ember dől be, a megkérdezettek alig fele szerint igaz. A gyümölcsjoghurtok valódi gyümölcsökből készülnek. Abban lehet különbség, hogy egy-egy pohárhoz mennyit használnak fel belőle, ezért minden esetben érdemes megnézni a csomagolást, és ellenőrizni a gyümölcshányadot. A különböző „ízű” joghurtok azonban valóban kevés vagy éppen semmi gyümölcsöt nem tartalmaznak, ezekhez sokszor aromákat használnak.
4. A házilag készített ételek mindig egészségesebbek a bolti változatoknál?
A megkérdezettek 92 százaléka szerint igen, kétharmaduk szerint pedig abszolút biztosan így van ez. Nyilván vannak előnyei a saját magunk által készített ételnek, például tudjuk, mit teszünk bele, vagy azt, miként készítettük, és általában friss is. A dietetikus szerint azonban otthon is könnyen készíthetünk magas energiatartalmú, kedvezőtlen tápanyag-összetételű ételeket, de az élelmiszerekről legalább pontosan tudjuk, mit tartalmaznak. „Az élelmiszerek összetételét és biztonságát nagyon szigorú rendeletek védik: ezeket tartalmazza a Magyar Élelmiszerkönyv, amelynek betartása minden előállító számára kötelező. Mivel a felhasznált alapanyagokat a csomagolt élelmiszeren fel kell tüntetni, érdemes a címkéket alaposan megnézni. És persze azt is érdemes tudni, hogy nem egy étel, élelmiszer az egészséges vagy egészségtelen, hanem az étrendünk, az életmódunk lehet ilyen” – árulja el Antal Emese.
5. A gyorséttermi kajáktól hízunk el?
Ez a kérdés azért is érdekes, mert míg cukrot vagy házilag készült ételeket mindenki fogyaszt, gyorséttermekben jóval kevesebben étkeznek. Mégis, tízből kilenc megkérdezettnek az a véleménye, hogy a hamburger és társai igenis felelősek a túlsúlyunkért. Kétharmaduk szerint ez egészen biztos, ami ugye különösen annak fényében meglepő, hogy többségük valószínűleg évente maximum egyszer-kétszer tér be egy ilyen helyre. Ha mértékkel fogyasztjuk, és csak időnként térünk be gyorséttermekbe, akkor felesleges aggódni. Ha gyakrabban vagyunk vendégek, érdemes megkeresni a kínálatból azokat a fogásokat, amelyek közelebb állnak a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz: saláták, cukormentes üdítők és gyümölcslevek általában kaphatók. A legtöbb gyorsétteremben megnézhetjük az ételek energiatartalmát, így aszerint is választhatjuk az alacsonyabbat.
6. Egészségesebb a friss tej, mint az UHT-tej?
A boltokba kerülő tejek különböző tartósítási módokon esnek át, hogy tovább eltarthatók legyenek, és a felbontás utáni napon ne kelljen egyliternyi savanyú löttyöt kiönteni a mosogatóba. Ezekben a módszerekben közös, hogy a tejet felmelegítik: a friss tejnél éppen csak 72 Celsius-fokra, mert itt már elkezdenek pusztulni a kórokozó baktériumok. A tartós, azaz UHT-tejeknél ez a hőmérséklet meghaladja a 132 Celsius-fokot, de csak pár másodpercig tart, utána gyorsan lehűtik a tejet, és dobozolják. Néhány vitaminból így több bomlik le, azaz kevesebb lesz belőle a tejben, ez az érték maximum 10-20 százalék, de ettől még nem lesz kevésbé egészséges a csak pasztőrözött tejnél. Mégis így gondolja a lakosság 89 százaléka, és 63 százalékuk erősen egyetért a tévhittel. Ha pedig valaki arra gondolna, hogy a tartós tejben tartósítószer van, neki is van jó hírünk. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a tejhez semmit sem szabad hozzátenni, sem tartósítószert, sem egyéb adalékanyagot.
+ 1: A cukornak magas a glikémiás indexe?
A glikémiás index egy mutatószám, amely a tiszta szőlőcukorhoz (glukóz) viszonyítva adja meg az élelmiszer vércukorszint-emelő hatását. Sokan a magas glikémiás indexszel magyarázzák a cukornak tulajdonított hizlaló hatást. Gyorsan felszívódó cukor gyorsan is emeli a vércukorszintünket, ez fokozott inzulinelválasztáshoz vezet, ezért aztán újra éhesek leszünk, és így tovább. Nos, ezzel szemben a legnagyobb mennyiségben fogyasztott répacukor glikémiás indexe közepesnél valamivel több, 58. Érdekesség: a fehér kenyéré 71, miközben a cukrozott kóláé 63. A glikémiás index hasznos mutatószám, amelyet bizonyos esetekben és megfelelő tudással jól lehet használni az étrend összeállításában, de nem szabad univerzális egészségességmutatónak gondolni.
Ezt a cikket is olvasd el >>> MIT ESZNEK A TESTÉPÍTŐK?
„Világszinten a negyedik, Európában pedig a legelhízottabb nemzetnek számítunk.”
„A megkérdezettek kétharmada szerint több pénz, negyven százalékuk szerint pedig több akaraterő kellene az egészséges életmódhoz.”
„Kényelmesebb problémáinkat olyasmikre fogni, mint a cukor vagy éppen a hamburger, vagy félni az ismeretlen adalékanyagoktól ahelyett, hogy megnéznénk, mire valók és mennyire biztonságosak.”
A TÉT Platform reprezentatív kutatásában megpróbálták feltérképezni életmódunk korlátait. Mi vagy miből kellene több az egészséges életmódhoz? A válaszadók rangsoroltak.
1. pénz
2. akaraterő
3. jobban működő egészségügyi ellátás
4. sport, rendszeres mozgás
Szöveg: TÉT Platform