betöltés folyamatban...

WATTOK ÉS EMBEREK

2022.02.07.

Az erő veled van! – de hány kiló is vagy? A profi kerékpárosok teljesítménye ámulatba ejti a rajongókat, másfelől elgondolkodtat és szkepticizmusra ad okot. Wattok és emberek, másodpercek, sebesség… Kétkedünk, tehát vagyunk. 

Korábbi átdolgozott cikkünk máig aktuális.

Ez a srác emberfeletti. Mármint a négyszeres Tour de France-győztes Christopher Froome. Vonatkoztassunk most el a dopping gyanújától, és nézzük a számokat. Korábbi csapata, a Team Sky (ma már INEOS, és Froome sem itt teker, hanem a Israel – Premier Tech csapatában – szerk.) elkötelezte magát a tiszta sport mellett, időről időre napvilágra kerülnek bizonyos adatok sportolóik teljesítményéről. Persze versenyfájlokat nem adnak közre, mint ahogy Froome teljesítménydiagnosztikai adatait sem bocsátották a nyilvánosság rendelkezésére, vagy csak részleteket, pl. a GSK Human Performance laborban mért értékekből. Aki kerékpározik, tudja, hogy az egyik legsokatmondóbb adat a watt/kilogramm érték. Vagyis a testsúlyra kivetített teljesítményleadás. A bomba akkor robbant, amikor Froome 2015 júliusában az egyik Tour-szakaszon –a számítások szerint – legalább 6.5 W/kg-ot teljesített, ami rekord, ha az egyórás teljesítményt nézzük. Korábban 6.4 W/kg volt a csúcs, Froome ezt az értéket írta felül. Klasszis. De egy-két dolgot azért a helyére kellene tenni.

Chris Froome Sky

Ez nem a vita maxima!

Az ominózus teljesítmény az egyórás átlagteljesítményre vonatkozik. Nem keverendő össze a vita maxima (teljes kifáradás) teljesítménnyel, amit egy többlépcsős teszt során mérünk – laboratóriumban. Ilyenkor (leegyszerűsítve) az utolsó terheléses lépcső teljesítményét nézzük, és ezt osztjuk el a testsúllyal. Felvetődhet a kérdés: az átlag élversenyzők, pláne amatőrök hol állnak ezen a téren? Mi kell hozzá, hogy egy Ironman-távon vagy a Tihany-kupán jól menjen valaki? Laborban – részben a teljesítménymérők elterjedésének köszönhetően – egyre gyakoribb a 5.5 W/kg fölötti érték. Igazán jó kerékpárosaink 6 W/kg fölött teljesítenek az utolsó lépcsőben. Ez már nemzetközi szint, mert aki egy legalább 20 perces, vagy annál „hosszabb” emelkedőn 5.6 W/kg fölött teljesít, annak van esélye a profik között.

Befolyásolható wattok

Persze ezek puszta számok. A taktika, a verseny alakulása is befolyásolja, hogy a hajrához közeledve meccsben maradunk-e a győzelemért vagy az előkelő helyezésekért. A W/kg csak egy adat. Ott van még mellette a VO2max, ami szintén perdöntő lehet, és az izmok oxigénellátottsága, az erek állapota sem elhanyagolható tényező. Az Ironmanen az aerodinamika is fontos szerephez jut, hiszen egy áramvonalasabb pozíció jól fizet: „ingyen” watt, alacsonyabb pulzus, kevesebb tejsav.  Aki Magyarországon, mondjuk egy amatőr kupán jól akar menni, annak az 5 W/kg-ot meg kell közelítenie a funkcionális küszöbön (FTP). Ezzel ott tud maradni az élbolyban, ha szigorúan csak a teljesítményt nézzük. Ha a Tihany-kupán az első, kisebb emelkedőn az élbolyban maradás a cél, ahhoz – igaz, csak 3-3.5 percig – hoznia kell a 6.2-6.6 W/kg-ot, de azt minden körben. Ezek természetesen hozzávetőleges adatok, a valós igénybevétel függ az élmezőny tempójától is. Vagyis az egy- és ötperces teljesítménynek benne kell lenniük a Good kategóriában. A második boly már inkább a Moderate kategória teteje, és így tovább.

Konklúzió?

Két versenyzőt nem lehet összehasonlítani csupán a wattadatok alapján. A nehezebb tömegű könnyedén tartja az óránkénti 220 W-ot, mint egy könnyebb súlyú versenyző.  

A legjobb barát

Több éve elemzem a hazai versenyek adatait, így nagyjából összeállt a kép, mi kell egy amatőr sportolónak a sikerhez. Az említett Tihany-kupa esetében könnyű dolgom van: a pálya alig változik, az emelkedők adottak, ha a sportolónak van wattmérője, specifikus edzésekkel felkészülhet kimondottan erre a versenyre. De ez a specializáció. Minél inkább állóképességi irányba megy el a versenyszám, annál hangsúlyosabbak az öt perc és a fölötti értékek. Mint említettem, a vita maxima csupán egyetlen tétel. Igen, fontos a küszöbteljesítmény és az aerob erőleadás, vagyis a teljesítmény az LT-n (laktátküszöb) és az IAS-en (individuális anaerobküszöb). Minél kijjebb toljuk az X tengely mentén az első töréspontot, annál jobb az aerobkapacitás. Leegyszerűsítve: az edzői munka lényege az LT-teljesítmény növelése. Az edző és így a versenyző legjobb barátja a wattmérő. A felkészülés időszakában néhány országúton elvégzett teszt során a W/kg táblázatnak köszönhetően karakteresen kirajzolódik, milyen is a versenyző valójában. Mik a gyengéi, milyen taktikát válasszunk számára az adott versenyen, nagyjából körülírható az izomrost összetétele is, és mindez pusztán a wattadatok alapján.

Ezt a cikket is olvasd el >>> VALTER ATTILA A “CSÖMÖRI HAVASOKBÓL” A STELVIO TETEJÉRE

A „kotta” részei

Persze pulzusmérő nélkül is nyertek Tourt, mindamellett ma már egyre kevesebb olyan csapat van, amelynél a bringákon ne lenne wattmérő. Az eszköz az amatőr sportolók között is terjed, mivel növeli a hatékonyságot, racionalizálja a rendelkezésre álló idő felhasználását. Nézzünk egy egyszerű példát: Ironman, 180 km kerékpáron. Mindenki tudja, hogy a helyes tempó megválasztásán nagyon sok múlik, mert csak így marad erő a futásra. Megfelelő mennyiségű és minőségű adat birtokában már bátran lehet taktikát tervezni a kerékpáros számra. Az intenzitást IF-ben (Intenzitási Faktor) mérjük. A kitűzött idő és a tapasztalat, versenyrutin függvényében pontosan be tudjuk lőni, mi az az IF és TSS érték (Training Stress Score, vagyis edzésstressz pontszám), amit hozni kell 180 km-en.  Az apró részletekből mindenesetre össze lehet állítani egy olyan „kottát” a versenyző számára, amelynek alapján – ha hibátlanul eljátssza a verseny napján – megfelelő felkészültség mellett a bringa mellett a futásban is jól muzsikál majd.

(Az írás alapjául Chris Froome négyszeres Tour de France-győztes brit kerékpáros terheléses tesztje szolgált.)

Szöveg: Szöllőssy István

Fotó: https://road.cc

További cikkek

Holnap kezdődik az idei Vuelta Espana! 2023.08.25
Augusztus 26-án kezdetét veszi az idei esztendő utolsó háromhetese, a 78. Vuelta Espana. A viadal Barcelonából indul, méghozzá egy szűk 15 kilométeres csapatidőfutammal és nem mellesleg Valter Attilával, akinek ez lesz pályafutása negyedik nagy körversenye és egyben az első Vueltája, ahol két csapattársa is ott van a legfőbb esélyesek között. Nézzük is meg milyen útvonal vár a kerekesekre, hol dőlhet el a verseny és kik a favoritok!
Vas Kata Blanka U23-as világbajnok 2023.08.14
A Glasgow-ban zajló kerékpáros-világbajnokság záró napján Vas Kata Blanka lett az U23-as világbajnok, kiváló sprinthajrával megnyerte az U23 korosztály mezőnyversenyét, amelyet a felnőttek országúti versenyével együtt rendeztek.
Mit mutat és miért fontos a VO2 max értéke? 2023.05.24
Az órám azt írja edzés után, hogy 47/56/90 a VO2 max-om. Mivel azt is írja, hogy ez nagyszerű, hát én is örülök. De pontosan mit is kezdjek ezzel az értékkel?

Ajánló

Túrázás Olaszországban 2024.02.20
Olaszország lenyűgöző tájakkal csábítja a természet és a túrázás szerelmeseit. A hegyek, tavak, és tengerpartok változatossága lehetővé teszi mindenki számára, ...
Szobakerékpár? Spinning! 2024.02.18
A spinning manapság az egyik legnépszerűbb indoor kardio mozgásforma. Legyen szó szabadidős vagy akár profi sportolókról akik kiegészítő edzésként is használják. ...
Magyar Parasport Napja 2024. február 22. 2024.02.16
2024. február 22-én, a hetedik Magyar Parasport Napja az előzetes programok alapján idén is méltó és emlékezetes lesz. Korábbi hagyományokhoz megfelelően, ...
Sportos vezetők portré - Door Tamás 2024.02.16
Részben játék, részben szociális együttlét és legnagyobb részben kihívás, versengés. A Sportos vezetők portré sorozatunkban Door Tamással beszélgettünk.
Különleges túra célpontok 2024.02.15
Föld alá, sőt, a Duna alá, tengerszemhez, „ördögi körbe” és az ország legjobban felszerelt csillagvizsgálójához is eljuthatunk: „túramenünkben” különleges ...

Blog

Marik Balázs blogja - Bélának megvan a lényeg!
Marik Balázs blogja - Spirit of ‘78
PARTI ANDRÁS BLOGJA 6.
PARTI ANDRÁS BLOGJA 5.