Ha kimondod, Kékszalag, lelki szemeink előtt megjelenik a Tihanyi-félsziget és az előterében több száz vitorlás képe. Ez a verseny egy ideje minden nyáron szerepel a legfontosabb balatoni rendezvények listáján. Minden, amit a Kékszalagról tudni édemes! De mi is ez igazából? Kinek szól? Hol érdemes keresned a legfontosabb aktuális infókat a verseny alatt?
A Kékszalagot idén immár ötvenötödik alkalommal rendezik meg, és nem véletlenül vált a Balaton és a vitorlázás egyik legkiemelkedőbb ünnepévé, ugyanis ez nem csupán Magyarország, de az egész európai kontinens egyik legnagyobb presztízsű, legnagyobb múltú vitorlás tókerülő eseménye.
Miért Kékszalag?
Hajdanán az Atlanti óceánon Angliából Amerika keleti partjaira, vagy onnan vissza az óhazába leggyorsabban átkelő utasszállító hajó viselhette árbócán a kék szalagot. Ezt a hagyományt ültette át hazánkba a Hungária Yacht Klub, amely 1934-ben először írta ki a megmérettetést. A verseny győztese azóta is egy egy méter hosszú kék szalagot jogosult hordani az árbóca tetején az elismerés jeleként. Az első Kékszalag versenynek az volt a célkitűzése, hogy az akkori Magyar Vitorlás Yacht Szövetséghez tartozó hajók számára olyan Balaton-kerülő gyorsasági versenyt indítsanak, amelyen osztályra és méretre való tekintet nélkül bárki részt vehet. Az eredeti elképzelés így hangzott:
„Egy 140-160 kilométeres navigációs verseny – a partok érintése nélkül – nagy figyelmet, hajósfelkészültséget, vitorlázótudást és egész embert kíván. Éppen ezekért a hajóserényekért óhajt a Hungária Yacht Club egy versenyt kiírni, melynek első díja a Balaton Kék Szalagja volna.”
Persze sokak sajnálatára a teljesen nyílt bajnokság szabályai a későbbiekben némileg megváltoztak, így 1940-ben már nem indulhattak a 22-es versenyjollék, amelyek addig a legtöbb sikert tudhatták magukénak. Később egy másik kategória is kikerült a nevezési listáról, mégpedig a hatvanas, hetvenes évek sikereit arató csillaghajó. Újabb jelentős módosítás 2014-ben történt, amikor eltöröltek szinte minden, az eredetitől eltérő nevezési szabályozást, és onnantól ismét bármilyen típusú hajó – legalább 3 felnőtt versenyző részvételével – részt vehet a versenyen.
Korábban talán még nagyobb szenzációnak számított a Kékszalag, ugyanis csak kétévente rendezték meg. A háború miatt 1942 után több év is kimaradt, s csak 1947-ben sikerült „újraéleszteni” a hagyományt, és 2001 óta tartják meg minden évben.
A Kékszalag útvonala
A megmérettetésen részt vevő vitorlások a Balatonfüredet Szántóddal összekötő vonalon kijelölt több, mint 6 kilométer hosszú rajtvonalról vágnak neki légvonalban 155 km hosszú útjuknak. A rajtvonal északi, Füred felőli végéről startolnak a katamaránok és más különleges hajók, így az ő indulásukat a mólóról szabad szemmel is jól lehet követni.
Az indulás után, a rajtvonal közepéről nézve pont 60 fokon, irány Balatonkenese. Onnan az óramutatóval együtt délnyugat és Siófok felé fordul a mezőny, ahol aztán nyugat felé igazítanak a hajósok, és átkelnek a Tihanyi-szoroson. Innentől újra DNY a főirány, Keszthely előtt fordulnak vissza a célvonal felé, ami szintén Balatonfürednél van. A tavat tehát az óramutató járásával megegyező irányban kell motorhasználat és kikötés nélkül körbe hajózni legfeljebb 48 órán belül.
Az első Kékszalagon mindössze 21 induló volt, akik közül 19 sikeresen célba is ért. A verseny első győztesének járó díjat maga József Ferenc királyi herceg adta át, ezzel nyomatékosítva annak fontosságát. A Kékszalagot elsőként Ábránfalvi ifj. Ugron Gábor köthette fel Rabonbán nevű 30-as cirkálója árbócára.
A leggyorsabb körbehajózás eredményét több, mint fél évszázadon át a Nemere II. hajó és kapitánya tudhatta magáénak 10 óra 40 perces teljesítménnyel. Ezt a rekordot csak 57 év elteltével, egy high-tech anyagokból készült, egyedi tervezésű, mindkét hajótesten árbócot viselő katamaránnal sikerült megdönteni 2012-ben. Aztán két évvel később – sokkal jobb szélviszonyok közepette – saját eredményüket jelentősen túlszárnyalva sikerült 7 óra 13 perc 57 másodperc alatt célba érniük. 2014-től egészen a tavalyi évig ez volt a bejegyzett rekord, amikor is a csúcstartó Fifty-Fifty vitorlás és kapitánya Józsa Márton, saját idejét javította meg további 36 másodperccel.
Eddig egyetlen női kormányosnak, Kultsár Istvánné Gordon Evelynnek sikerült elnyernie a Kékszalagot, méghozzá kétszer, 1940-ben és 1942-ben. Az ő tiszteletére 2011 óta a legeredményesebb női kormányos Gordon Evelyn-díjban részesül. A legsikeresebb kormányos pedig nem más, mint Litkey Farkas, aki zsinórban kilencszer, összesen pedig tizenháromszor lett a Kékszalag abszolút győztese.
Fontos adatok versenyzőknek!
Itt megtalálod a bóják GPS-koordinátáit (in progress!)
https://sportandmove.hu/kekszalag/
Itt pedig folyamatosan frissülő meteorológia adatokat, aktuális szélértékeket és előrejelzéseket találsz:
https://mvszhirdetotabla.hu/kekszalag/meteorologia
Ha szeretnéd, megnézheted, kik neveztek be a versenybe:
https://mvszhirdetotabla.hu/kekszalag/nevezesek
A verseny alatt rendszeresen frissül a részeredmények listája, ahol azt is megnézheted, hogy állt az élmezőny a keszthelyi bójánál és ki mikor vette a balatonkenesei pályajelet:
https://mvszhirdetotabla.hu/kekszalag/eredmenyek
A versennyel kapcsolatos hirdetmények, esetleges módosítások, figyelmeztetések, óvások pedig az online hirdetőtáblán olvashatók:
https://mvszhirdetotabla.hu/kekszalag/hirdetotabla
Ha pontosan akarsz rajtolni, hallgasd a VHF rádiót! A verseny ideje alatt a rendezőség két csatornán, az egyik a keleti medencében és a nyugati medence keleti részében foghatóan, a másikon pedig a nyugati medencében foghatóan közli a versennyel kapcsolatos hivatalos üzeneteit. Részletek a versenyutasításban!
Szöveg: TM
