A kerékpáros sisak kapcsán pró és kontra szép számmal vannak érvek. Ám ha őszinték vagyunk, nem nehéz belátnunk, hogy a sisak elengedhetetlen tartozéka a bringázásnak.
A sisak használata nem volt mindig kötelező. Bár a KRESZ előírásai között a csengőtől a borostyánszínű fényvisszaverő prizmáig minden szerepel a bringára (és a kerékpárosra) vonatkozóan, a települések határain belül a sisak továbbra sem alapfelszerelés. Talán meglepő, de a profiknak is csak 2003-tól kell a verseny teljes ideje alatt hordaniuk.
Sisakszabály: ezért fontos!
A cikk írója annak idején saját kárán, a budapesti János-kórház baleseti sebészetén összevarrt fejbőre árán tanulta meg, miért alapfelszerelés kerékpározás közben a sisak. A Margitszigeten egy hirtelen mozdulat következtében a kormányon átbucskázni, és egy háromnegyed szaltóval fejtetőn, majd a tehetetlenségtől tovább gördülve lapockán, csípőcsonton és bokán landolni, nos, ez nem tartozik senki kedvenc tornamutatványai közé. Mivel egy ilyen bukfenc után általában felállni sem képes az ember, a köréje sereglők már annak is örülnek, ha a földön elterülőbringás megmozdul. Miután kiderült, hogy az agyrázkódást és néhány (rosszul kinéző) felületi sérülést leszámítva komoly bajom nem történt, az egyik tapasztalt bringás megkérdezte, megjegyeztem-e a sisak-szabályt. Bár néhány perccel korábban még a világ legtermészetellenesebb dolgának tartottam volna, hogy idétlenül mutató sisakot hordjak, amibe csak beleizzad a fejem, abban a pillanatban azonnal rávágtam: Igen! Másnap elballagtam egy kerékpáros szaküzletbe, és megvettem életem első sisakját.
A sisak véd a napfénytől
A profi országúti kerékpáros sportban kezdetben egyáltalán nem hordtak sisakot a versenyzők. A pályaversenyzők kezdtek el fejvédőt használni, de ezek a kezdetleges, bőr- vagy műbőr szíjakból font eszközök technológiai szempontból még nagyon távol álltak a modern daraboktól. A maihoz hasonló kemény héjú sisakok az 1970-es években jelentek meg, ám a Tour de France mezőnyében még nagyon sokáig a vászonsapka volt a legelterjedtebb fejrevaló. Simlijét a tarkóra lehajtva a napszúrástól, előre fordítva pedig a (szembe) tűző naptól védte a bringásokat. Ütés esetén persze mit sem ért…Az igazi áttörés sokáig váratott magára. A 80-as évek második felében sem a biztonság, hanem a gyorsaság miatt került a sisak a figyelem középpontjába. 1989-ben a háromszoros Tour-győztes amerikai Greg LeMond a francia körversenyen az egyéni indításos időfutamok során olyan fejvédőt viselt, amely csökkentette a légellenállását. Lobogó hajú ellenfelei erre kapták fel a fejüket. A kétszeres Tour-első Laurent Fignon szinte végig vezetve a versenyben, végül az utolsó etapon, a párizsi időfutamon bukta el a legendás sárga trikót. Amerikai ellenfele – az időfutam-sisaknak is köszönhetően – 8 másodperccel előzte meg. Ennyi döntött közöttük a háromhetes, 3285 kilométeres viadalon…
Megóv a halálos balesetektől
Persze a majd’ harminc évvel ezelőtti „tökfödők” fura előképei voltak a mai csepp alakú, légcsatornában tesztelt felszereléseknek. Arról pedig szó sem volt, hogy az időfutamokon kívül bármikor a fejükre tegyék őket. Súlyos bukások, mi több, haláleset sem volt elég ahhoz, hogy általánosan elfogadottá, majd kötelezővé tegyék a sisak használatát. Az 1995-ös Touron Fabio Casartelli, az 1992-es barcelonai olimpiai bajnok a Portet d’Aspet lejtőjén nekiütközött az utat szegélyező betonkorlátnak, és olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítás közben életét vesztette. A tragédia után nyolc évnek kellett eltelnie, míg végül a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség 2003-ban kötelezővé tette a fejvédő viseletét, miután Andrej Kiviljev a Párizs–Nizza viadal második szakaszán koponyaalapi törést szenvedett. Nem élte túl a szörnyű bukást. Az Európai Unióban szabványok írják elő, hogy a kerékpáros fejvédőknek mekkora energiát kell elnyelniük (5,42–5,52 méter/sec becsapódási sebességig). A sisak azonban az ennél nagyobb sebességnél történő bukásoknál is védelmet biztosít, és nem szempont, hogy a fejvédő egyben maradjon. A feladata annyi, hogy felfogja az ütést. Darabokra is törhet. A lényeg, hogy a kerékpáros kisebb zúzódásokkal, esetleg agyrázkódással, de megússza a balesetet. Mint a Margitszigeten én, sisak nélkül. Nekem szerencsém volt.
Szöveg: Marik Balázs
Sisakokkal kapcsolaatban már írtunk korábban is >>> A SISAK SZABÁLY – VEDD FEL, ÉLETET MENT!
Egészség 15 ezerért?
Az ellenzők gyakran posztolnak magukról olyan fotókat, melyek szerint a 20-30 évvel idősebb generációk tagjai nem viseltek sisakot, mégis felnőttek valahogy… Tény, hogy aki képes a facebookra feltölteni a képet, túlélte a sisak nélküli kerékpározást. Ám a fejvédő viselésével jelentősen csökken a kockázata, hogy az egyre nagyobb gépjárműforgalomban egyre nagyobb számban kerékpározók közül valakit végzetes baleset érjen. Az eladott kerékpárok számával párhuzamosan növekszik a fejvédőké is, de még mindig nagyságrendekkel kevesebbet adnak el belőlük, mint Nyugat-Európában. Holott az ár nem jelenthet kifogást. A profik 60-70 ezer forintos „csodákban” tekernek, ám a biztonságos alapfelszerelések már 15 ezer forint körüli áron elérhetőek.
