Minden hosszú távú vitorlásverseny sajátja, hogy a széljárás és az időjárás-változás verseny közben átrendezi az erőviszonyokat. Ami addig jónak tűnt (például az északi oldal választása), az a másik percben hátránnyá válhat, mert éppen ott fordul vagy áll le a szél, ahol mi vagyunk.
És ez persze fordítva is igaz lehet. Gyakran előfordul, hogy a nagynak tűnő hátrányt egy hajó meglepően gyorsan le tudja dolgozni, mert számára előnyösen változik a szél. A Kékszalag más versenyeknél is gyakrabban újraosztja a lapokat, mert a Balaton széljárása meglehetősen kiszámíthatatlan.
Szeszélyes széljárása
Más hosszabb távú versenyekkel ellentétben a Balaton széljárása meglehetősen kiszámíthatatlan. Nem arról van szó, hogy rosszak volnának az előrejelzések, sokkal inkább arról, hogy a régió széljárásának általános változékonysága nagyobb, amit tovább kavarnak az északi part hegyei. A tó gyakran viselkedik délnyugat–északkeleti irányban időjárási vízválasztóként, az északi parton olykor egészen mások a termikus viszonyok, mint a délin. Ugyancsak általános jelenség, hogy eltérő időjárási viszonyok uralkodnak a keleti és a nyugati medencében, vagyis Tihany is két részre oszthatja a tavat. Előfordul, hogy a Bakonyban is fúj a szél, és Somogyban is remek hajós idő adódna, a tavon csak gyenge szellő lengedez. A kifújt, többnapos (mint a jugo), illetve a kiszámítható lokális szelek (mint a délután feltámadó mistral) hiánya a Balatont híresen kiszámíthatatlanná teszi.
A hegyek szerepe
A tengeri szeleknél vagy Európa más nagy tavainál is zűrzavarosabb szélviszonyokat a tavat északról övező hegyek is megzavarják. Vannak ismert szélárnyékos vagy zavart szeles zónák, mint a Badacsony alatti vizek vagy a Tihanyi-cső, és ugyanígy vannak ismert befúvásos területek (györöki öböl), ahol éppen a hegyek közül kizúduló levegő eredményez erősödéseket. Emellett az is igaz, hogy július eleje Magyarországon nem az erős szeleiről ismert, emiatt a Kékszalag történetében gyakran felvetődött, hogy szakítani kellene a hagyományokkal, és július elejéről valamilyen más időpontba helyezni a versenyt.
Fejben kell rendben lenni?
A balatoni kavarás kezelése alapvetően mentális kérdés. Amikor a szél változása nem nekünk kedvez, és bedől a jól felépített taktika, a kormányosok hajlamosak dührohamot kapni. Ilyenkor ugyanúgy kiakadnak a „várjuk ki a végét” típusú optimista csapattársaktól, mint a „na ugye, megmondtam” típusú mancsaftoktól, ezeket a mondatokat tehát kerüljük. A helyes felvetés ilyenkor nem az, hogy „mi lett volna, ha…”, hanem az, hogy hogyan tovább. Tartsuk mindig szem előtt, hogy a Kékszalag nem a percek, hanem az órák versenye, és ezek közül a sötétben töltöttek még számos meglepetést tartogathatnak. Ugyanígy fordulhat még a kocka egy sikeresebb keszthelyi bójavételen, a Cső és Füred közötti befutó szakaszon is, vagy akár egy szerencsésen elkapott szélpászmán. Ahhoz azonban, hogy ezeket kiaknázzuk, nem szerencse kell, hanem odafigyelés, vagyis fejben kell rendben lennünk.
