Gondolhatnánk, hogy a Kékszalagon a rajt aztán igazán nem érdekes, van onnan még cirka 150 kilométer, hogy egy hajó érvényesíteni tudja a sebességi előnyét vagy a legénység rátermettségét, de ez nem így van.
Aki azt hiszi, hogy egy hosszútávú vitorlásversenyen a rajt nem fontos, az nem járt még Kékszalagon. A verseny legendáriuma tele van olyan sztorikkal, amikor valaki órákra beragadt egy rossz rajt miatt, vagy rongyos 10 vagy 100 méterrel csúszott ki egy utolsó szélpászmából, amely még tovább röpíthette volna. Ezzel az ellenfelét előbb érte el frissülés, és az egész verseny máris mehetett a levesbe. Emellett az a helyzet, hogy a rajt előtti tülekedésben így is, úgy is átragad ránk a jó pozíció keresése, és általában az a feszültség, ami a pályaversenyek rajtját is meghatározza.
Erőnket meghaladná, hogy ezen az oldalon a vitorlásrajt-taktikák széles tárházát elemezzük, elégedjünk meg néhány alapvetéssel.
- A hosszú (6 kilométeres) rajtvonalnak vannak jobb és rosszabb pontjai, változik rajta a szélerősség és az a szög, amellyel rámehetünk a kenesei bójára, tehát célszerű jól kiválasztani, hol akarunk rajtolni, de ne legyenek illúzióink, mindenki más is ott akar majd.
- A szabályzat miatt közkedvelt stratégia, hogy jobb csapáson (bal oldalra kiálló boommal), azaz előnyben és minél élesebb szögben menjünk rá a rajtvonalra, mert így minden más hajóval szemben előnyünk lesz. A túlhajszolt élesség azonban ellentmond annak a célnak, hogy a rajtvonalon legyen jó sebességünk, amivel ki tudunk törni a takarást okozó többi hajó közül.
- Ugyancsak jó cél, hogy minél nagyobb sebességgel lépjük át a rajtvonalat. Ez nem éles, hanem kissé ejtett vagy bú szeles rátartást igényel, így viszont előnyt kell adnunk a jobb csapáson vagy velünk azonos csapáson élesebb menetben közeledőknek.
Normális normák
Akárhogy is van, a rajt előtti tülekedésben – ne felejtsük, a 6 kilométeres rajtvonalon 5-600 hajó törekszik a legjobb pozíciók megszerzésére – legyünk észnél, minden körülmények között tartsuk be a szabályzat vonatkozó részeit, adjuk meg az előnyöket, ne akarjunk érdemtelenül előnyre szert tenni, és ne feledjük, hogy a hangerő nem pótolja a szabályzat hiányzó ismeretét. Legyen a fejünkben, hogy kis sebesség mellett is nagyon nagy kárt lehet okozni saját és mások hajójában, és akkor a testi épségünkről még nem is beszéltünk.
Sokan úgy tartják, hogy a Kékszalag versenybírósága – feltehetőleg a nagy létszámra és a versenyzéshez nem szokott legénységek nagy számára való tekintettel – hagyományosan meglehetősen toleráns a vonalat idő előtt átlépőkkel szemben.
AZ EGYENES MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT EGYENES. NINCS SE 1, SE 10 MÉTERES TŰRÉSHATÁRA, A KIUGRÁS PEDIG MÉRHETETLEN TISZTESSÉGTELENSÉG MINDEN MÁS INDULÓVAL SZEMBEN.
Személyes tapasztalatunkból és mások hosszú évek után tett vallomásaiból az rajzolódik ki, hogy amikor még Alsóörs magasságában is arról győzködjük egymást a fedélzeten, hogy csak 2 vagy 5 centivel voltunk a vonalon belül, vagy hogy a másik hajó miért volt „tökhülye”, nos, akkor általában nem nekünk volt igazunk.
Így megy ez.
Szöveg: Máté Dániel Dugó
Fotó: ARON SZANTO
