Nézzük a balatoni látnivalókat! Míg a Kékszalag vitorlásai a habokat szelik, szurkolóként a várakozás izgalmát érdemes a tóparti településeken tett sétával levezetni. Meglepően sok érdekes épület, történet és természeti ritkaság is az utunkba akadhat. Nézzük a balatoni látnivalókat!
Balatonfüred – reformkori városrész
Balatonfüred reformkori városmagja ma is megvan még, ráadásul gyönyörűen felújítva várja a látogatókat. A Blaha Lujza utcán sétálgatva elmerülhetünk Füred izgalmas múltjában. A legjobb persze az, ha az ember csatlakozik egy vezetett reformkori sétához, de a városi múzeum kiállításán is sok érdekességet megtudhatunk a reformkori városról. Füred legszebb épületei közé tartozik a Szentgyörgyi Horváth család 1795 és 1798 között felépített, eredetileg 104 szobás Horváth-háza, amely a század elejei társasági élet központja volt. Gyakran vendégeskedett itt Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós, és 1825-ben itt rendezték meg az első Anna-bált is. A századfordulón épült fel a szomszédos Nagyvendéglő, amely ma az Anna Grand Hotel épülete. A füredi vendégek kezdeményezésére épült meg a fürdőtelepen 1841-ben a katolikus „Kerektemplom”. Jókai Mórék egykori nyaralója ma múzeum, de a közelben áll Blaha Lujza hajdani villája, Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás egykori villájában pedig ma művészeti galéria működik.
Keszthely – Festetics-kastély
A keszthelyi Magyarország harmadik legnagyobb kastélya, és megunhatatlan látnivaló. A kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. A barokk kastély ekkor csupán 34 helyiségből állt, ez a szám ma 101. 1792-től Kristóf unokája, Festetics I. György jelentős bővítésbe kezdett, ekkor épült meg a könyvtár és a kápolna. A kastély egyik nagy büszkesége a könyvtár, ahol több mint 80 ezer kötet, kotta, atlasz és más dokumentum található. A kastélyban látható enteriőrkiállítás mellett az épület környékén is számos kiállítás várja a látogatókat. A parkot 2015-ben újították fel, a pálmaházban egzotikus növényekkel, a madárparkban 40 vízimadárfajjal lehet megismerkedni. A hintókiállításon több mint 60 jármű látható a bronzkori harci kocsi másolatától a különböző korú fogatokon át a versenyeken használatos lovas járművekig, de van itt postakocsi és omnibusz is.
Balatonalmádi – erődített református templom
A dombon álló erődtemplom jó félórás gyaloglásra van Balatonalmádi központjától. Vörösberény egykor önálló község volt, 1971 óta Balatonalmádi része. A 11–12. században ezen a helyen már állhatott egy templom, amelyet egy 1109-es oklevél szerint 54 házból álló falu, Szárberény vett körül. A román templomot a 14–15. században gótikus stílusban átépítették. A templomot a 17. század elején a reformátusok hosszan tartó harc árán szerezték meg a katolikusoktól, majd a 18. század első felében hol az egyik, hol a másik fél birtokolta azt. Bár sokan azt hiszik, ez nem Árpád-kori erődtemplom, ugyanis a templom körüli kőfalat 1739-ben építették meg a reformátusok védelmi céllal. Érdemes körüljárni és belül is megcsodálni az épületet, a templom nyitva áll a látogatók előtt. Az egyszerű templombelső leginkább az utolsó, 18. század végi barokkos átépítés nyomait viseli magán.
Fonyód – bélatelepi villák
A fonyódi Vár-hegy oldalában 1894-ben alapított nyaralótelep a környék akkori birtokosáról, gróf Zichy Béláról kapta a Bélatelep nevet. A városnak ez a része ma is különleges, nemcsak azért, mert a Balaton túlpartjáról a Badacsony és a közeli tanúhegyek néznek vissza, hanem azért is, mert a régi villanegyed máig megőrzött valamit eredeti hangulatából. A 19. század végétől Bélatelepen a jómódú elit képviselői, gyártulajdonosok, orvosok, politikusok, művészek nyaraltak rendszeresen, vagy építettek villát. Nem véletlen, hogy a 20-as években csak „magyar Genfként” emlegették Bélatelepet. A hajdani Velics-villában, amelyben ma a Fonyódi Múzeum működik, két nyarat töltött Szinyei Merse Pál, aki összesen kilenc képet festett itt a Balatonról és Fonyódról, de Huszka Jenő és Fedák Sári is sok nyarat eltöltött itt. Ha Fonyódon járunk, érdemes a Vár-hegy kilátójába is felsétálni, ahonnan kivételes panorámában lehet részünk a tó nyugati medencéjére és a szemközti tanúhegyekre.
Tihany – ürgék a tóparton
A történelmi érdekességek után a végére jöjjön néhány természeti látnivaló a Tihanyi-félszigetről, ami nemcsak gyönyörű, de geológiai értékeit tekintve igazi kuriózum is. Gondoljunk csak például a hévforrásokból kivált kőzetkúpokra, a szélmarta sziklákra vagy a krátermaradványokban kialakult tavakra. Aki Tihanyból nemcsak a méltán híres és nemrégiben felújított apátságot és a levendulamezőt szeretné megnézni, de a félsziget természetes arcára is kíváncsi, annak a Lóczy Lajos sétaút végigjárását ajánljuk. Az ország első tanösvénye felfűz minden fontos látnivalót, teljes hossza 17 km, de kisebb részletekben is bejárható. Az útvonal érinti a Belső-tavat is, amelynek partján az ország egyik legerősebb ürgeállománya él. A kis állatok meglehetősen bizalmasak, így ha leülünk egy kicsit a tó mellett legelésző szürke marhák közelében, előbb-utóbb megpillantjuk az ürgéket is.
