A fecske alapvetően egy szertornában előforduló elem, méghozzá az egyik legmagasabb szintű, legnehezebben kivitelezhető erőgyakorlat. Azon belül is a gyűrűn hajtják végre leggyakrabban, de talajon is szerepel néhány tornász gyakorlatsorában, például Brandon Wynn-éban.
A fecske lényege: vízszintesen testhelyzetben kell megtartania magát a sportolónak, mellkassal a talaj felé nézve. A két karja, nyújtott könyökkel körülbelül 45 fokos szöget zár be a törzzsel karonként, oldalról nézve pedig a kezek, a karok és a gyűrűk egy vonalban vannak. Talajon pár centivel magasabban van a test, azért, hogy ne érjen a talajhoz.
Fecske a street workout-ban
A street workout-ban is előfordul évek óta, ám itt a talaj mellett a nyújtó, azaz a húzódzkodó rúd és a korlát az a néhány szer, ahol legjellemzőbb az elem előfordulása.
Egy vizsgálat során az elem végrehajtása közben felmerülő izomaktivitást mérték. A cél az volt, hogy kiderüljön, melyik izmok a fő mozgatói az elemnek. Emellett, a megfelelő edzésmódszerek meghatározása és az agonista antagonista aktivitás mérése is a kutatás alapja volt.
Felmérés
A felmérés alanya egy 20 éves, portugál szertornász, 15 év sportmúlttal, aki kb. 25 órát edz hetente, magassága 171cm, súlya 66,5 kg. A tesztek a 2009-es Európa bajnokság előtt készültek.
Egy 15 perces specifikus bemelegítés előzte meg a tesztnapot, amiben hasonló mozgásokat, gumiszalagos aktivációkat hajtottak végre. 12 gyakorlaton keresztül tesztelték a fecske helyzetet, miden esetben két próbával és 5 perces pihenőidővel. Minden gyakorlatnál négy másodperces izometrikus tartás volt a cél.
A jobb karon mérték a bicepsz hosszú fejét, a tricepsz hosszú fejét, az elülső fűrészizmot, a trapézizmot, a nagy mellizmot, a széles hátizmot, az elülső deltát, és a lapockatövis alatti izmot.
Az alábbi testhelyzetekben végezték a teszteket
- gyűrűn megtartva a fecskét
- gyűrűn, talajon lévő lábakkal
- két labdán támaszkodva, edzői segítséggel, a labdák átmérője 17 cm
- hason fekve, kezekkel gyűrűn
- gyűrűn, alkartámasszal
- 81 centiméter átmérőjű fitballon, lábbal a talajon, edzői segítséggel
- háton fekve olimpiai súlyemelő rúddal kb. 70%-os testsúllyal, ami 46 kg volt jelen esetben, a kezek szupinációban, azaz felfelé néző tenyérrel
- két trambulinon, az alkarokon támaszkodva
- háton fekve két kézi súlyzóval a kézben, karonként 25%-os terheléssel, tehát körülbelül 16 kilogrammal karonként
- gyűrűn végrehajtva, edzői segítséggel, a csípőnél alátámasztva
- gyűrűn végrehajtva, fitballon fekve, ami a csípő alatt van
- gyűrűn végrehajtva, gumiszalagban fekve a csípőnél
Az egyes izmok aktivitását EMG-vel (elektromiográfia, ami az izmok és idegek működési képességét vizsgálja) mérték.
Eredmény
Az egyik fő eredmény a bicepsz nagy mértékű aktivitása volt, de további érdekesség, hogy a tricepsz is nagy aktivitást mutatott több változatban is. Emellett az is kiderült, hogy melyik változatnál, melyik izom volt aktívabb, ami azért érdekes, mert így egyes izmok kiemelten erősíthetőek, ha szükség van rá.
Forrás: Swallow element and training perspectives in Men’s Artistic Gymnastics: an electromyographic study case, Manuel Jorge Almeida Campos
Szarka Ákos, a Tight Hold mozgásrendszer alapítója, személyi edző, oktató, világbajnoki bronzérmes, többszörös világkupa dobogós street workout versenyző
Szarka Ákos elérhetőségei:
