„2009 januárjában egy baráti beszélgetés közben született az ötlet egy Lébényben tartandó Szent Jakab-napról, zarándokünnepről. Az ötletet megosztottam néhány barátommal, nekik is tetszett, biztosítottak, hogy szívesen velem tartanak majd. Aztán persze arra gondoltunk, ha már egyszer zarándoklat, miért ne lehetne Szent Jakab minden zarándoka előtt nyitott az út. Szívesen magunkra vállaltuk ennek a megszervezését is.”
“Így kezdődött a Szent Jakab-út, avagy a „magyar Camino” története, olvasható a mára rendkívül népszerűvé vált zarándokút honlapján. Az ötletből, a „hátizsákos elmélyülésből” esemény, küldetés, szenvedély lett. Azok is kedvelik a Budapest–Zsámbék–Tarján–Tata–Nagyigmánd–Kisbér–Pannonhalma–Győr–Lébényútvonalat, akik az igazi El Caminóval is össze tudják vetni. (A magyar változat egyébként Lébény után Ausztriában folytatódik és Wolfsthalig tart).
„Az első spanyol Caminón 2009-ben Pamplonából indulva Santiago de Composteláig gyalogoltam, azaz a Pireneusokon nem keltem át. A másodikon 2013-ban a Sevilla és Santiago közötti utat teljesítettem. A legnépszerűbb a francia út, ami a Pireneusok francia határtelepüléséről indul”– meséli az eredeti Camino egyik magyar teljesítője, a gyaloglás mellett a futást is bármikor vállaló Prónay Zakar Gina. Túl van már maratonon, félmaratonon és három zarándoklaton. Gina nem született turista, nem is a spirituális élmények megszállottja, csak egy ember, aki hajlandó lépni, amikor úgy érzi, váltania kell. Évekkel ezelőtt, a köztévé alkalmazottjaként úgy érezte, elég a jóból: szabadságot vett ki, és egy hátizsákkal nekivágott Spanyolországban az „Útnak”. Az élményekből, amelyeket a zarándoklat során szerzett, könyvet lehetne írni. Ez még várat magára, igaz, azóta a magyar Caminónak nevezett Szent Jakab-utat is végigjárta.
ÖNKÉNTES KÜLDETÉS
„Azok az emberek, akik a magyar Caminót létrehozták, olyan zarándokok voltak, akik hozzám hasonlóan előzőleg jártak Spanyolországban. Magyarországon nem volt hivatalos Camino-út. Most már van: a magyarországi szakasz Budapestről indul és a lébényi Szent Jakab-templomnál ér célt. A kagylókkal jelzett út továbbhalad az ausztriai Wolfsthal felé, majd folytatódik Európán át egészen a spanyolországi Santiago de Composteláig”– mondja Gina. A hátizsákos talpalásból akkor lesz zarándokút, ha valaki zarándokként megy végig rajta, a turista alapvetően a jelzésekre figyel. Márpedig a Szent Jakab-út rendkívül jól jelölt: a munkát önkéntesek végezték, akik mindenhol lelkiismeretesen felfestették a Jakab-kagylókat és a sárga nyilakat.
„A zarándoklat mindenkinek mást jelent. Az a lényeg, ki miért indulel. Én a magyarországi szakaszt nagyrészt egyedül jártam végig, az ember ilyenkor végiggondol egy csomó mindent az életéből. És ha közben tudja, mi a célja aznap, majd a továbbiakban, már zarándokként vándorol. Az első spanyol Caminóra évekig készültem, de nem tudtam volna megmondani, mi a célom vele. Szeretekgyalogolni, szeretem, hogy nincsenek kötöttségek. Fájó lábakkal, hullafáradtan megyek – és élvezem. Nekem ez a pihenés. Spanyolországban sok olyan emberrel találkoztam, akiknek az élete válságban volt, ők ezért vágtak neki az útnak. Én pusztán kíváncsi voltam.”
MINIMÁLIS SPONTANEITÁS
A magyar Szent Jakab-út nem enged sok spontaneitást. Pontosan kijelölt (javasolt) etapok vannak, meghatározott helyeken lehet aludni, egy-két nappal előre jelezni kell telefonon, mikor érkezünk. „A szálláson biztosan van hely, én majdnem mindenhol egyedül voltam. Pannonhalmán az apátság zarándokházát miattam nyitották ki és fűtötték be, Tatán a tóparton üdülőövezetben laktam.”Az előre megszervezett zarándoklat résztvevői Jakab napján, július 25-én érkeznek meg Lébénybe, ők együtt gyalogolnak, két turnusban. Ez a hivatalos zarándoklat, ezen kívül viszont akkor indulunk, amikor akarunk. Prónay Gina szerint nyáron, a legnagyobb hőségben is útra lehet kelni, csak nem tanácsos. És érdemes minél korábban elindulni, hogy a napi szakaszt minél előbb teljesítsük. A magyarországi rész többnyire erdőben vezet, de előfordult, hogy hatalmas sártengerben kellett volna caplatnia, így inkább kiment az aszfaltra. „A legjobb szakasz szerintem Pannonhalma környéke. Strapás út, de nagyon szép. Ott jártam gimnáziumba, de nem emlékeztem rá, mennyire szép a táj. A Kisbérről kivezető szakasz nem tartozik a kedvenceim közé, de a Pest környéki rész hangulatos. A Normafától Zsámbékig tartó szakasz nagyjából 25 kilométer, ami egy átlagos túrának is megfelel, ha valaki csak egy napot akar gyalogolni.”
A BELSŐ „ÓRA” RITMUSA
A magyar Camino nyolc nap alatt teljesíthető, ami a több hónapig tartó spanyol utakhoz képest „apróság”. Persze az út és az erő beosztása egyénenként eltérő, a belső óránk határozza meg a ritmust – és a fáradtságot. „Furcsa, hogy akkor merülsz ki, amikor eléred a célt, akármilyen hosszú is az út. Magyarországon éppen nyolc nap után éreztem úgy, hogy egy métert sem mennék tovább. Ennyire fejben dől el a kérdés. Mindennap közelebb kerülsz a célodhoz, és ez a lényeg. Egy huszonöt kilométeres etap után úgy alszol, mint akit agyonvertek, aztán másnap magától értetődő módon fogod a zsákodat és elindulsz. Mert ezt tűzted ki célul. Sosem arra gondoltam, milyen jó lesz a célba beérni, hanem hogy milyen jó úton lenni.”
INDULÁS ELŐTT
- Bejáratott, vízálló túracipőben vagy bakancsban vágjunk neki az útnak, fontos a jó túrazokni is
- A hátizsákunk súlya ne haladja meg a testsúlyunk 10%-át, mert könnyen túlterhelhetjük az ízületeket
- Érdemes elsajátítani a nordic walking gyaloglótechnikát, amely vizes, sáros és lejtős szakaszon is segíthet, az ízületekről leveszi a terhelést, sík terepen pedig gyorsabb haladást tesz lehetővé
- A magyar Caminót átlagos kondícióval is be lehet járni, nem igényel különleges felkészülést, a fizikai korlátainkkal azonban tisztában kell lennünk.
- Ha a zarándokút itinerét követed, keveset kell autóút mellett menned. Ha azt választod, hogy a kijelölt útvonal helyett az autóút mellett haladsz, tartsd be a KRESZ-t! Az út szélén, a menetirány szerinti bal oldalon gyalogolj, és vegyél fel láthatósági mellényt!
- A zarándokút honlapján minden információt megtalálsz az útvonaltól a szálláshelyek elérhetőségén át a zarándokútlevél kiváltásáig. Részletek itt: www.szentjakabut.hu
ZARÁNDOKÚTLEVÉL
Az útlevéllel rendelkező zarándok ebbe gyűjti a szálláshelyekről, templomokból és az érintett településekről a pecséteket, amelyekkel igazolja, hogy a Szent Jakab-úton jár, gyalogszerrel vagy kerékpárral. Az „útlevél” felmutatásával kedvezményes áron juthat szálláshoz az ajánlott szálláshelyeken, zarándokmenühöz egyes éttermekben. Lébénybe érkezve a Szent Jakab Látogatóközpontban a zarándokút megtételét igazoló tanúsítványt kapunk, ha a Szent Jakab-út településeiről származó pecséteket–legalább Pannonhalmától – beszereztük.
