Adóval a jobb egészségért… csipszadó, szódaadó, népegészségügyi termékadó… Szerinted vajon sikerülhet egy adott árucsoportra kivetett adó által jelentősen elvenni a fogyasztók kedvét a vásárlástól?
Lassan 6 évvel ezelőtt, Philadelphia államban 13-4-es arányban elfogadtak egy olyan törvényt, miszerint a szénsavas üdítőket az elhízottak egészsége érdekében megadóztatják. Ez volt az első ilyen jellegű törvény az Egyesült Államokban. A nép azonnal háborogni kezdett, milyen jogon szól bele az állam abba, ki mit fogyaszt. Mondanom se kell, hogy ez a lépés igencsak szükségszerű volt egy olyan országban, ahol a felnőtt lakosság 68%-a és a gyermek lakosság 41%-a már akkoriban túlsúlyos vagy elhízott volt.
Azonnali lépésre volt szükség
Ahogyan a dohánytermékekkel és az alkohollal kapcsolatban, a cukros üdítőkkel szemben is tennie kellett valamit az államnak. A szabályozásnak köszönhetően -egyes területeken- három évvel később 21%-os keresletcsökkenést tapasztaltak (a vásárlók ugyanakkor 29%-kal több ásványvizet fogyasztottak), más államokban nem volt számottevő a változás.
Rákkeltő, növeli a szív-és érrendszeri betegségek előfordulásának kockázatát
Az, hogy bizonyos élelmiszerek rendszeres fogyasztása jelentősen növeli a nem fertőző betegségek kialakulásának kockázatát, sokak által ismert tény. A cukros üdítők (sőt, az egyes édesítőszerekkel ízesített szénsavas üdítők is), a transzzsírsavakat tartalmazó élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek fogyasztása egyikünk egészségét sem támogatja, sőt, egyértelműen káros hatással van arra.
A transzzsírsav-tartalomra (TFA) vonatkozó szabályozás
Hazánkban 2014 óta van érvényben az a népegészségügyi céllal bevezetett minisztériumi rendelet (71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet), amely meghatározza a forgalomban lévő élelmiszerek maximális transzzsírsav tartalmát. A magyar szabályozás 2019-ben bekerült az Európai Bizottság jó gyakorlat adatbázisába, így hivatalosan is követendő példa minden uniós tagállam számára.
Csipszadó
A csipszadó, másnéven népegészségügyi termékadó (NETA) 2011. szeptember 1-je óta hatályos adónem Magyarországon, melyet az állam adóbevételeinek növelésén túl azzal a szándékkal vezettek be, hogy az egészségre káros termékek fogyasztását csökkentsék. Az adót az első belföldi értékesítőnek kell megfizetnie, vagyis a Magyarországon előállított termék esetén a gyártónak, a külföldről importált termékek esetén pedig az importőrnek. Az adó beépül a fogyasztói árba, így az áremelkedés révén csökken a kereslet a törvény hatálya alá eső egészségtelen termékekre.
A 2014.évi módosítás kiterjesztette a népegészségügyi termékadót az alkoholos italokra -kivéve a gyümölcspárlatokra, a gyomorkeserűkre, a sörökre és a borokra.
A népegészségügyi termékadó hatásvizsgálata
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet elvégezte a termékadó hatásvizsgálatát, melynek alapján megállapításra került, hogy a NETA elérte a célját:
- a bizonyítottan egészségkárosító összetevő(ke)t tartalmazó termékek kínálata és forgalma lecsökkent
- a lakosság csökkentette a bizonyítottan egészségkárosító összetevő(ke)t tartalmazó termékek fogyasztását
Szerző: Rákóczi Gabi Msc
