Ha pár évvel ezelőtt a futókat kérdezték, mindenki biztos volt abban, hogy előbb utóbb megdőlnek az évtizedek óta érvényes hazai maratoni rekordok. Azonban azt kevesen hitték volna, hogy pont idén, 2023 februárjában születik új női maratoni országos csúcs!
Rekordok évtizede
Az 1990-es évek sikeresek voltak a magyar hosszútávfutás szempontjából. A maratoni távon Szűcs Csaba Párizsban 8. helyen zárt 1993-ban. Ami ennél is fontosabb, hogy az ott elért ideje, a 2:12:10-es futás azóta is a leggyorsabb, amit magyar versenyző hitelesített pályán elért. Hogy még jobban érzékelhető legyen, ez mekkora eredmény, nézzük meg a világ legjobb idejének a változását. Akkoriban a férfi világcsúcs 2:06:50 volt, ez azóta több, mint öt és fél perccel lett kevesebb, hiszen Elioud Kipchoge tavaly Berlinben 2:01:09-et futott, és egyre közelebb jár ahhoz, hogy érvényes, versenykörülmények között is átlépje a kétórás álomhatárt. Jelenleg legközelebb Csere Gáspár jár a legközelebb megdöntéséhez, 2:14:34-es idejével.
A női mezőnyben is sokáig tartotta magát az országos rekord. Az EB 5. helyezett Földingné Nagy Judit 1996 szeptemberében a világ egyik leggyorsabb pályáján, Berlinben futotta a 2:28:50-es időt, ami egy másodperccel volt jobb, mint Sipka Ágnes 1986-os eredménye. Bár Kálovics Anikó 2006-ban 2:26:43 alatt ért célba Capriban, de a pálya szintkülönbsége és a túl nagy rajt-cél közötti távolság miatt azt nem hitelesítették. Így a februári sevillai maratonig kellett várni arra, hogy új csúcs legyen.
Szabó Nóra 2:28:25-ös ideje önmagában is elképesztő!
Főleg ha megnézzük az elmúlt évtizedeket, azonban, ha megismerjük a futó történetét, még érdekesebb, amit láthatunk.
Semmi sem lehetetlen
Egy ilyen eredmény láttán azt gondolhatnánk, a sportoló gyerekkorától küzd azért, hogy idáig eljusson. A 35 éves Szabó Nóra ennél sokkal kalandosabb úton ért el idáig. Az 1988-ban született futó, Mosonmagyaróváron nőtt fel, az egyetemi évei kezdetéig nem sokat foglalkozott a mozgással. A felsőoktatás megkezdésekor, túlsúlyának leküzdésére, diétás célból vágott bele a sportba. Ahogy tavaly magát jellemezte a közösségi oldalán, „antisportolóból lett kocogó-hobbifutó-amatőr”. 2011-ben már 23 éves volt, ő mégis úgy gondolta, ideje belevágni valami új dologba. Az, hogy tehetsége is van hozzá, hamar kiderült. Eleinte az ultratávokkal is próbálkozott, párosban Ultrabalatont nyert, ám térdproblémái miatt ezekre már nem nevezett. Élete második maratonján 2 óra 50 perces időeredményt ért el, amatőrként hatalmas dolog, edző nélkül még inkább. Nem sokkal a bostoni Maratonra ment, ahol az ítéletidő ellenére is 3 órán belül maradt.
2018-ban az év női sportolójának választották Mosonmagyaróváron.
Ebben az időszakban kezdett el vele forgatni Kollár István és Segesvári Zsolt, akik elkísérték az amerikai nagyvárosba. Megismerhetjük a sportolót, aki sok szempontból kilóg abból a képből, amit az elmúlt évtizedekben az élsportról gondolhattunk. Akkoriban még edzője sem volt, egyedül, vagy a családjával utazott a helyszínekre. Az őt és a hosszútávfutást is bemutató Irunlady című filmben (ingyenesen megtekinthető ITT) Szűcs Csaba és dr. Gyimes Zsolt, a Magyar Atlétikai Szövetség akkori hosszútávfutás szakági referense is elmondja, hogy van egy szint, amit edző nélkül már nem lehet megugrani csak tehetségből és kitartásból. Ezt Nóra döntése is bizonyítja, aki 2019-ben úgy döntött, edzőt fogad.
Az eredményei másokat is inspirál
Egy ismerősén keresztül találkozott Berkovics Imrével, aki többszörös országos bajnok atléta volt korábban és az ő tanítványaként jutott ki Tóth Lili Anna 3000 méteres akadályfutásban Tokióba az Olimpiára, ahol 18. lett.
A páros közösen hamar sikereket ért el. 2021-ben Nóra új egyéni csúcsot futott, 2:31:08-at, ami jelezte, a kitartó munka és az új szemlélet kifizetődő. Ekkor már beszéltek arról, hogy ebből országos csúcs is lehet, a sportoló azonban szerényen állt a kérdéshez, kiemelve, hogy ehhez javulni kell félmaratoni távon is, de dolgozik tovább. Ez az eredmény azért is volt nagy dolog, mert EB szintidőt jelentett. Sőt, mint kiderült, a világbajnoki mezőnybe is odaérhetett volna vele, hiszen 2022-ben a ranglista 98. helyén állt. Ő azonban úgy döntött, nem utazik el Oregonba, inkább méreti meg magát a müncheni multisport EB-n, ahol 2 óra 35 percen belül futott és a 17. helyen zárt. Azonban a remek forma sok sikert hozott neki a következő fél évben.
Az általa fontosnak tartott félmaratonos javulás tavaly szeptemberben jött össze, 1:10:59-es idővel. Egy hónappal később, 2022 októberében Amszterdamban 2:30:31-et ért el, amivel a holland főváros versenyén 9. helyen zárt.
Ennek fényében látható, hogy mennyi munka van abban, hogy 2023. február 19-én új női maratoni országos csúcs született.
Nóra szerint az idő még jobb is lehet, úgy érzik csapatával, hogy 2 óra 28 percen belüli időre is képes lehet. Az augusztusi, hazai rendezésű világbajnokságról nagyon pozitívan nyilatkozott. Az útvonalat jónak tartja, végig fog menni rajta néhányszor. Arra is figyelnie kell majd, hogy ne vigye el a hév, amiért a családja és a barátai előtt fut.
Nóra a közösségi médiában Noráj néven érhető el, ahol gyakran osztja meg élményeit a követőivel. Hogy mit tanulhatunk az ő történetéből? Erre a kérdésre szerintem az olvasók többsége más-más választ tud adni, de az biztos, megmutatta, a legfontosabb dolgok fejben dőlnek el. Az a tehetség, amivel rendelkezik nem érne ennyit a megfelelő hozzáállás, a kitartás és az alázat nélkül. Ezek mind szükségesek voltak ahhoz, hogy valaki, aki 23 éves kora előtt nem futott, mégis eljusson egy 27 éves országos csúcs megdöntéséhez. Idén nyáron hazai pályán vehessen részt élete első világbajnokságán és célba vehesse a jövő évi, párizsi olimpiát, ami az egyik nagy álma.
Írta: Kreisz Bálint
Fotó: Facebook
