A szárnyát vagy a combját? A koleszterin a szervezet működéséhez elengedhetetlen, ám ugyanakkor bizonyos esetekben egészségügyi problémákat is okozhat. A csirkehús fogyasztása a kiegyensúlyozott étrend részeként segíthet a koleszterinszint szabályozásában, ám ez nagymértékben függ attól, milyen részeit fogyasztjuk a szárnyasnak és hogyan készítjük el azt.
Az egészséges máj többet termel a jó koleszterinből, a máj egészsége pedig azon múlik, milyen jól képes feldolgozni a zsírokat. A májunk a szükséges mennyiségben állít elő koleszterint ahhoz, hogy a sejteket ellássa üzemanyaggal és a hormonjaink megfelelő mennyiségben termelődhessenek. Táplálkozásunk során további koleszterint fogyasztunk és juttatunk a szervezetbe. A tejtermékekben és a húsban, beleértve a baromfihúst is, van koleszterin, amelynek köszönhetően akár egészségtelen szintre is emelkedhet a vér koleszterinszintje. A csirke jellemzően egy alacsony zsírtartalmú, sovány hús. A csirkehúsban található koleszterin mennyisége azonban attól függően változik, hogy melyik részét fogyasztjuk, van-e benne bőr és hogy van az elkészítve.
A koleszterin egészségügyi kockázatai
A koleszterin az emberi test minden egyes sejtjében megtalálható zsírszerű anyag. A szervezet hormonok és vitaminok előállítására, illetve az élelmiszerek megemésztésére használja fel. Amennyiben túl sok koleszterin kerül a véráramba, más termékekkel keveredik és az artériát elzárni képes plakkokat képez. Ezen plakkok hozzájárulhatnak a vérrögképződéshez, az anginához, a szívrohamhoz, a sztrókhoz és a nyaki artériás betegségek kialakulásához. Számos tényező növelheti a koleszterinszintet. Örökletes hajlam is szerepet játszhat. A túlsúly és az elhízás növeli a magas koleszterinszint kialakulásának kockázatát is. A koleszterinszint általában növekszik az életkor előrehaladtával.
A szárnyát vagy a combját? Mennyi koleszterint tartalmaznak a csirke részei?
A csirke egy sovány húsféle, amennyiben a bőrét eltávolítjuk. A csirke bőre az összes zsír 80%-át tartalmazza. A koleszterinszint az elfogyasztott mennyiségnek megfelelően változik. Ha valaki a hús legsoványabb részét szeretné elfogyasztani, akkor a mellét kell választania.
A csirke egyes részeinek koleszterinszintje (nyers):
- mell, 100 gramm, bőr nélkül: 73 mg
- mell, 100 g, bőrrel együtt: 64mg
- comb, 100g, bőrrel: 98mg
- comb, 100g, bőr nélkül: 94mg
- láb, 100g, bőrrel: 93mg
- láb, 100g, bőr nélkül: 91mg
- szárny, 100g: 111mg
- hát, 100g, csak hús: 81mg.
A koleszterinszint változása a csirkében az elkészítés módja szerint
Az, hogy miképp készítjük el a csirkét, befolyással van a benne lévő koleszterin mennyiségére. Ugyanannak a csirke-résznek más-más koleszterinértéke lesz attól függően, hogy valaki grillezi vagy panírozza, majd olajban süti ki.
Íme néhány népszerű elkészítési módja a csirkének az átlagos koleszterintartalommal:
- rántott csirke, csak hús, bőr nélkül, 100 g: 94mg
- rántott csirke, hús és bőr, liszttel, 100 g: 90mg
- sült csirke, csak hús, 100 g: 75mg
- sült csirke, hús és bőr, 100 g: 76mg
- grillezett csirke, bőr nélkül, 100 g: 104mg.
Hogyan csökkenthetjük a koleszterinszintet?
Életmódbeli és gyógyszeres lehetőség is nyílik a koleszterinszint csökkentésére. Az orvos felírhatja mindkettőt egyszerre, ha valakinél rendkívül magas értéket diagnosztizálnak. A legtöbb esetben nincs szükség gyógyszeres kezelésre, az életmóddal kapcsolatos szempontok pedig a következők:
- Diéta: a telített zsírok és a transzzsírok korlátozása segíthet csökkenteni a koleszterinszintet. A különféle tápláló ételekben, mint például a gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és sovány húsokban gazdag étrend követése szintén segíthet.
- Testsúlykontroll: a túlsúly és a férfiaknál 102, nőknél a 88 cm-es derékbőség fokozott kockázati tényezőnek számít. A csökkent HDL-szint, a magas trigliceridszint és a megnövekedett testtömeg kombinációja hozzájárulhat a metabolikus szindróma kialakulásához, amely növeli a sztrók, a cukorbetegség és a koszorúérbetegség kialakulásának kockázatát.
- Sportmozgás: hetente javasolt legalább 150 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás.
- Stresszkezelés: a krónikus stressz növelheti a rossz koleszterint szintjét a szív-és érrendszerben, illetve csökkentheti a jó koleszterin szintjét.
- Dohányzás kerülése: a dohányzásnak számos egészségkárosító hatása van, beleértve a HDL (rossz) koleszterin szintjének emelkedését és az alacsony sűrűségű lipoprotein (jó koleszterin) szintjének csökkenését.
Törekedjünk tehát az optimális és kiegyensúlyozott táplálkozás fenntartására, fogyasszunk halakat, szárnyashúst, teljes kiőrlésű gabonákat, zöldségeket és gyümölcsöket. Mozogjunk lehetőség szerint napi rendszerességgel és kapcsolódjunk ki, amikor csak tehetjük, a testünk hálás lesz érte.
Szerző: Rákóczi Gabi Msc
