Ha forró a nyár (méghozzá egyre forróbbak a nyarak…), kezdenünk kell valamit magunkkal. Vonatkozik ez a nyaralásra is: ha nem jutunk el a magashegységekbe, a tengerpartra vagy egy tópartra, még mindig vannak alternatíváink: például „besüllyedhetünk” az erdőbe, akár itthon is. Hőség helyett erdőfürdő.
Ha valamit megtanultam bő harminc év alatt a Börzsönyben, az az, hogy egy erdőszéli nyaraló a rekkenő hőségben jelentősen javítja az életminőséget. Elsősorban azzal, hogy lehet aludni, mert este belopakodik a hűvös, sőt, néha még a meleg takaró is elkél – óriási élmény, amikor egy városban gyakorlatilag meg lehet főni. És még légkondi sem kell!
Az erdők hűtő hatását bárki megfigyelheti, aki túrázik nyáron, de belga tudósok is vizsgálták ezt: egy kutatócsapat 2021-ben több mint 1200 európai mérőpont adatait vette fel, és arra a következtetésre jutott, hogy az erdőborítás átlagban 2, szélsőséges esetben 10 fokos különbséget jelent a nyári maximális hőmérsékletet tekintve. A lombkorona alatt erősen csökken a nyári hőhullámok hatása – ennek megfelelően olyan helyeket ajánlunk, ahol a dombok-hegyek és az erdők együttesen felüdülést kínálnak!
A hidegrekorder és társai (Karancs–Medves / Vajdavár-vidék)
Ha van település, amely hidegéről híres Magyarországon, az Zabar: a nógrádi faluban még június elején is volt olyan nap, amelyen fagypont közelébe süllyedt a hőmérséklet. De Zabar, Rónabánya, Bárna, Szilaspogony vagy a Magyarország legszebb nevű településének megválasztott, már hevesi Istenmezeje nem csak ezért ajánlható. A Karancs–Medves és a Heves–Borsodi-dombság (jobban mondva a Vajdavár-vidék) „kézfogójánál” levő, ritkábban látogatott terület geológiai-természeti értékekben gazdag, és turistautak is rendesen átszövik. Ha nyugat felé indulunk, a Medvest fedezhetjük fel, de talán kalandosabb a keleti irány, ugyanis a környék egyik legnagyobb értéke a Zabartól keletre elterülő, összefüggő erdőtömb, melyben Magyarországon ritka módon magunk mögött tudjuk hagyni (egy időre) a civilizációt.
Bázisok: Bárna, Cered, Magyarzabar, Istenmezeje, Rónabánya, Szilaspogony, Zabar
Érdemes megnézni: Szilvás-kő (geológiai tanösvény), Kis-kő, Nagy-kő, kazári riolittufa, Mogyorósi-kilátó, a Hosszú-völgyi-patak tavai, Ökör-hegy, a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet erdőrengetege, Bükkszéki Termálfürdő
Északkeleti gyöngyszem (Upponyi-hegység)
Maradjunk kicsit távolabb a mainstreamtől még egy gyönyörű természeti környezetű, ám nehéz sorsú tájon. Aki kéktúrázik, az már minden bizonnyal megismerkedett a Lázbérci-víztározó környékével. A Bükk szomszédságában levő Upponyi-hegység kiemelt fontosságú (és szépségű) látványossága a mesterségesen létrehozott tó Dédestapolcsány és Uppony között. A „horgászparadicsom” víztározótól eltávolodva végigjárhatjuk a kistáj legjobb kilátópontjait. Vagy bekukkanthatunk (óvatosan!) a Damása-szakadékba; nem sokkal arrébb Mályinka pedig már a Bükk felé funkcionál kapuként.
Bázisok: Dédestapolcsány, Mályinka, Uppony
Érdemes megnézni: Lázbérci-víztározó, Upponyi-szoros, Damása-szakadék, Három-kő-bérc, Kalica-tető, (bükki) Kis-fennsík, dédesi várrom
A „szentfalvak” és Galyatető (Mátra)
Ha már erdő és hegyek, bolondság lenne kihagyni a turisztikailag jóval fejlettebb és sokkal ismertebb településeket a Mátra magasában. Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és maga Galyatető akár egy hétre is elegendő „témát” ad a természetjárónak. Nem mellesleg 700 méter alá nem is feltétlenül kell ereszkednünk… A kihívásokat keresőknek ott van a Galyavár és az Ágasvár meredélye (különösen száraz időben mindkettő fokozott óvatosságot igényel!), a különlegességek iránt érdeklődőknek a piszkés-tetői obszervatórium, a békét és nyugalmat keresőknek meg az egész környék, jó néhány egészen pazar erdőrészlettel. Bármelyik kiindulópontból jó opció a csillagtúrázás a környéken.
Bázisok: Bagolyirtás, Fallóskút, Galyatető, Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló
Érdemes megnézni: Galyatető Turistacentrum és Galya-kilátó, Három falu temploma, Vörös-kői-kilátó, piszkés-tetői csillagvizsgáló, fallóskúti kegyhely (Mária-kápolna), Csörgő-patak völgye, Galyavár, Ágasvár
A Bakony szíve (Bakonybél)
Sokat nem kell gondolkodnunk azon, miért kapta Bakonybél a nevét: a bő ezerlelkes, középkori település valóban a Bakony belsejében, „belében” van, jobban, mint bármely más környékbeli falu. Pont ez teszi igen alkalmassá nyári kikapcsolódásra (is). Igen közel, a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetben vannak a hegység leglátványosabb pontjai és legszebb erdei. Ráadásul Bakonybél nemcsak természeti szépségei, hanem történelmi-kulturális öröksége miatt is jelentős: a bencés Szent Mauríciusz Kolostor és a Szentkút zarándokok sorát vonzza; s ha már történelem és kultúra, Zirc és apátsága is túratávolságban van.
Bázis: Bakonybél
Érdemes megnézni: Szent Mauríciusz Monostor, Szentkút, Kőris-hegyi kilátó, Witt Lajos-kilátó, Boroszlán tanösvény, Hubertlaki-tó („bakonyi Gyilkos-tó”), Pisztrángos-tó, Odvaskő-barlang
A legmélyebb Börzsöny (Kemence, Királyháza)
Ha valaki tényleg „bele akar süllyedni” a Börzsönybe, akkor válassza a királyházai szállásokat: a pici erdei telep nem önálló település, a Kemence–Diósjenő–Nagyoroszi-háromszög középpontjában van. Királyháza fontos turistaút-csomópont: többféleképpen is megközelíthetjük innen a Magas-Börzsönyt (a Királyháza–Nagy-Mána–Magosfa–Csóványos-„felmenet” a hegység egyik leglátványosabbja), a Tótok útjára kaptatva pedig egy másik látványos túrát tehetünk, akár egészen Drégelyvárig. A civilizációhoz jobban ragaszkodóknak Kemence a logikus kiindulópont – a Királyházáról indulóknak meg logikus célpont a múzeumvasút és az erdei strand miatt. Fontos tudni, hogy a Diósjenő–Kemence erdészeti magánút (amelyen Királyházára be lehet jutni). Használata motoros járművekkel engedélyköteles, az erdei telep engedély nélkül csak gyalog vagy kerékpárral megközelíthető!
Bázisok: Kemence, Királyháza
Érdemes megnézni: Nagy-Mána, Magosfa, Csóványos, Drégelyvár, Pogányvár, Kemencei Múzeumvasút, kemencei Nagy-völgy strand
Pár lépésre Ausztriától (Soproni-hegység)
Más a növényzet, más az erdő, más az időjárás is. A Soproni-hegység ugyan viszonylag kis területű, de már – a Kőszegi-hegységhez hasonlóan – az Alpok nyúlványa és előszobája. Jó idő esetén a kilátópontokról „karnyújtásnyira” van a Schneeberg és a Rax kétezres csúcsa Ausztriában. A soproni központú turistautak pókhálóként szövik be az erdőket a határig, de a „kíváncsiskodók” akár az osztrák oldalra is átnézhetnek. A fő attrakció nyilván a város közelsége és programjai. Aki még külön szórakozásra is vágyna a környéken, egy lokális jelvényszerző túramozgalmat (Soproni Messzelátók) is megcsinálhat, amely 16 kötelező és 2 ajánlott kilátópontot érint.
Bázisok: Sopron, Ágfalva, Harka
Érdemes megnézni: Károly-kilátó, Magas-bérci kilátó, Várhely-kilátó, Erdő Háza Látogatóközpont, Brennbergbánya, Görbehalmi Bányászmúzeum, Vasfüggöny turistaút, Asztalfő, Lővér Kalandpark (július–augusztusban), no meg persze maga Sopron
Szöveg: Marosi Gergely