A világ vitathatatlanul leggyorsabb ultrafutója Alexandr Sorokin, a széles vállú litván bajnok, aki üstökösként tarolta le az évszázadosnak hitt rekordokat. Kétségtelenül Sorokin az ultrafutás jelenlegi királya.
A kezdet
A „Sania” becenévre is hallgató ultramaratonista annak ellenére, hogy eddig számos futóvilágrekordot és elismerést begyűjtött, még nem régóta fut. Egy életmódváltás során a futást találta a legjobbnak 2013-ban a fogyáshoz, ekkor 100 kg-ot nyomott. Az alkoholt, a cigarettát és a tétlenséget kezdetben 5 és 10 km-es futóedzésekre cserélte.
Nem teljesen a nulláról kezdte Sorokin az ultrafutást, mert korábban litván csapatoknál kajakozott és kenuzott. Azonban 25 éves korában egy vállsérülés miatt visszavonulni kényszerült. Ezt követően hosszú évekig csak ritkán futott és kondizott.
Az első versenye egy félmaraton volt, de nem sokkal ezután már 100 km-en is elég jó időeredménnyel teljesített. Így nyilatkozott erről: „Akkoriban 32 éves voltam. Ezután az első 100 km-es verseny után szerettem bele igazán ebbe a sportba, mert bár a célba érkezés után fájdalommal és szenvedéssel jár, mégis úgy érzed, mintha repülnél.”
Futókarrierje és eredményei
Futókarrierje szélsebesen ívelt felfelé: a 2015-ös futószezonban már a 100 km-es (6:50:34) és a 24 órás (242,189 km) országos litván rekordot is felállította ezekben a versenyszámokban.
Miközben az általa kitűzött nagy világversenyekre készült, edzőversenyein különféle győzelmeket és elismeréseket is begyűjtött. 2017-ben nemcsak megnyerte a rangos görögországi Spartathlon* versenyt, hanem a harmadik leggyorsabb idővel teljesítette a távot. (*A Spartathlont a világ egyik legnagyobb kihívást jelentő ultratávú versenyének tartják, amely 246 km-t, azaz közel 154 mérföldet tesz meg Görögország zord hegyoldalain. Az útvonal azon a legendás pályán vezet végig, amelyet állítólag Pheidippidész futott Kr. e. 490-ben, amikor a spártai sereg segítségét kérte, hogy segítsen az athéniaknak kivédeni a perzsa támadást.) Ez a győzelem komoly motivációt jelentett számára, és sokan fel is figyeltek rá, hiszen segítő nélkül érte el ezt a nagyszerű eredményt.
Világrekordok futószalagon
A világrekordokat „agresszíven” döntögető karrierje azonban a franciaországi Albiban megrendezett 2019-es IAU 24 órás világbajnokságon indult el igazán, itt érte el első nagy, áttörő eredményét, ahol 278,972 kilométerrel megdöntötte a korábbi bajnoki ultratávú rekordot.
A Centurion futópálya 100 mérföldes angliai versenyén 2021. április 24-én Sorokin egy kosárra való addigi rekordot is túlszárnyalt, mert mind a 100 mérföldes, mind a 12 órás világrekordot felállította – más hivatalos ratifikálható splitekkel együtt útközben –, beleértve az 50 km-es rekordot, az 50 mérföldes rekordot, a 100 km-es rekordot, a 6 órás (98,496 km) és a 12 órás futás világrekordját (170,309 km).
A 100 mérföldes verseny során Aleksandr Sorokin 4:14 perc/kilométer átlagtempót futott. Ez 11:14:56 órás 100 mérföldes (160,934 kilométeres) világrekordot és 105,825 mérföldes (170,309 kilométeres) 12 órás futóidő-világrekordot eredményezett.
Alig néhány hónappal később, 2021. augusztus 29-én Aleksandr Sorokin újabb világrekordot ért el a lengyelországi Pabianicében. Ott megdöntötte Yiannis Kouros 303,3 km-es 24 órás világrekordját, amelyet még 1997-ben állított fel, és amelyet Yiannis „megdönthetetlennek” minősített a következő száz évre.
A megdöntött megdönthetetlen
De jött Aleksandr Sorokin, és nem így lett, mert a 24 órás ultravilágrekordot több mint 6 km-rel szárnyalta túl, 309,4 km-t teljesítve úgy, hogy a teljes 24 órás futás során kilométerenként 4:39-es átlagtempót tartott.
A 2021-es sztárrekord után 2022-ben még ennél is jobb teljesítményt nyújtott. Az új év elején, 2022. január 6-án az akkor 40 éves, újonnan masterskorú futó megdöntötte a saját két korábbi világrekordját a 100 mérföldes és a 12 órás ultramaraton versenyszámokban a Tel-Avivban megrendezett Spartanion versenyen.
Ő lett az első futó a történelemben, aki a 100 mérföldes ultramaratoni távon 11 órán belül futott, 10 óra 51 perc és 39 másodperc alatt teljesítve a 100 mérföldet (161 km). Emellett megdöntötte a 12 órás ultramaraton rekordját is: a 12 óra alatt lefutott leghosszabb távot 111,24 mérföldre növelte.
A sorozat tovább folytatódott, és az IAU 24 órás Európa-bajnokságon az olaszországi Veronában 2022. szeptember 18-án több mint 10 kilométerrel megdöntötte saját 24 órás ultrafutórekordját, 319,614 kilométert futott, ami mindössze 1,5 mérfölddel maradt el a 24 óra alatt teljesített 200 mérföldtől. Ez azt jelenti, hogy 24 órán keresztül 4:30/km (7:15/mérföld) átlagtempót futott.
Idén a szárnyalás tovább folytatódott annak ellenére, hogy Sania már 41 éves, ami a legtöbb távfutó esetében már kissé túl van a zeniten, de ebből nála semmi sem érzékelhető, mert 2023. május 14-én, vasárnap megdöntötte saját 100 km-es világrekordját szülővárosában, a litvániai Vilniusban. A 100 km-es versenyt (62,14 mérföld) hat óra, öt perc és 35 másodperc (6:05:35) alatt futotta le, ami rövidebb távokon is irigylésre méltó 3 perc 39 másodperces kilométereket jelent.
Hogyan edz ezekre a hosszú ultrákra, és miből áll a frissítése?
Aleksandr nem szereti a terepet, ezért klasszikus atlétikaedzésekkel készül. Az edzője és barátja, a lengyel származású Sebastian Białobrzeski segíti a felkészülését, aki maga is sikeres ultrafutó és triatlonista (vb-ezüstérmes és Spartathlon 5. helyezett, 2017).
„Az edzésem, amikor egy nagy versenyre vagy versenyre készülök, heti átlag 300 km futásból áll. Legtöbbször 40-50 km-t futok reggel és 10-15 km-t este. Néha gyors edzéseket futok, például 10 × 1000 métert”
– mondta korábban Sorokin. De a minap az Instagram-oldalán osztotta meg, hogy 338 km-es hetet abszolvált.
Szerényen átlagosnak mondja magát az edzője szerint is minden idők legjobb ultrafutója. A VO2 max. értéke (a szervezet által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége) viszonylag alacsony, 60-as tartományban van, amivel kapcsolatban egy professzor egy laborvizsgálat alkalmával megállapította, hogy aligha látott még ennyire gazdaságos futót. Egyik reggel például frissítés nélkül lefutott egy maratont. Többnyire 1-es és 2-es zónában fut 170-es átlagpulzussal, akár egy 2 óra 50 perces maratont is. Hivatalos maratoni ideje egyébként 2 óra 32 perc, amelyet a Sevilla maratonon futott. Edzései nyilvánosak a Straván.
Sorokin étrend
A 100 km-es versenyeken a táplálkozási taktikája jól bevált:
„Az első néhány órában azt a tervet követtem, hogy óránként körülbelül 400 kalóriát és 500 milliliter folyadékot vittem be, szendvicseket és izotóniás italokat fogyasztottam. Ezután abszolút mindenből volt egyveleg: izotóniás italok, kekszek, csipszek, banán, narancs, sör és kóla.”
Azonban szerinte a mézes-citromos-sós víz a legjobb izoital.
Heti 300-370 km-t fut, ami nagyon sok, ezért fontos, hogy ne csak fusson. Keresztedzéseket, erőnléti és funkcionális edzéseket végez, amelyhez a testkontroll- és törzsizomedzések adják az alapot. Mindemellett fizioterápia, hidegvíz-terápia, nyújtás, jóga, úszás és meditáció is szerepel a programjában. Hosszú versenyeken pedig metálzenét hallgat.
Nemrégiben Kenyában és Angliában edzőtáborozott, de most egy olaszországi edzőtábort tervez. Van ügynöke, és már nem dolgozik a korábbi krupié, ma már csak az edzések töltik ki a munkaidejét.
Mi a következő lépés Aleksandr Sorokin számára?
Sorokin szerint a következő cél az, hogy a 24 órás ultramaratoni versenyekre koncentráljon. Úgy gondolja, hogy még nem érte el teljes potenciálját, és van még hova fejlődnie.
A sérülésmentes ultrafutás titka
Volt már sérülése, amelyből edzője, barátja segítette ki. „Néha voltak sérüléseim, de ez a sport része, mindenki szenved sérüléseket, így nem tudok tőlük teljesen megmenekülni. Időt kell hagyni a testnek, hogy fizikailag és mentálisan alkalmazkodjon az edzés okozta stresszhez. Apránként növeld a kilométerek számát, hogy megelőzd a sérüléseket” – javasolja Sorokin.
Mi a legnehezebb része az ultrákon való versenyzésnek?
„Azt hiszem, a legnagyobb kihívás a versenyzéssel kapcsolatban az, hogy megpróbálok egyre jobb és jobb lenni. Tökéletesen fel kell készülnöm, mert az ellenfeleim azt nézik, és a világ is azt nézi, hogy egyre jobb és jobb legyek, ezért szeretném magam hajtani, hogy a legjobbamat nyújtsam.”
„Többre vagyunk képesek, mint amire gondolunk, ezért egyre magasabbra és magasabbra kell tolni a határainkat. Szerintem az emberi test számára nincsenek határok.”
