A maratonfutás történetéről, a legtöbben úgy tudják, hogy a versenyt egy ókori görög hírnök ihlette, aki 42 km-t futott, hogy kihirdesse a perzsák felett aratott győzelmet. Tévednek?
Legendás futás
A maratonfutás eredetéről a legtöbbünknek Pheidippidész, ókori görög futár jut eszébe, aki 42 km-t futott Marathon városából Athénba, hogy bejelentse a perzsák feletti aratott görög győzelmet – majd a kimerültségtől a helyszínen összeesett és meghalt. A legenda szerint a görögök azzal tisztelegtek a hősies hírnök előtt, hogy az ókori olimpiai játékokhoz hozzáadták a “maratont” mint versenyszámot.
A maratonfutás valódi eredete azonban ennél sokkal összetettebb és szövevényesebb.
Ősi eredet?
Először is, a tények: volt egy Pheidippidész nevű ókori görög, aki hírnökként dolgozott a perzsák elleni háború idején, i. e. 490-ben. Az ókori történész, Hérodotosz szerint Pheidippidész valóban lefutotta a híressé vált távot, azonban nem a marathoni csata győzelmét hirdette, hanem csapatokat próbált összegyűjteni, hogy segítsen visszaverni a perzsákat. Hérodotosz elbeszélése alapján, Pheidippidész 36 óra alatt 246 km-t futott oda-vissza Athén és Spárta között.
Terve sikeresnek bizonyult, és végül az athéniak győztek, visszaverve a perzsákat. De hihetetlen sportteljesítménye ellenére Pheidippidészről nem maradt fenn feljegyzés, miszerint hírt adott volna a győzelemről, vagy arról, hogy utána meghalt volna. A források ellentmondanak még abban is, hogy a hírnök neve valóban Pheidippidész volt-e?
Kr. u. 347-ben Plutarkhosz feljegyezte, hogy “a legtöbben azt mondják, hogy Euklész volt az, aki a csatából forró páncélban futva… csak annyit tudott mondani: ‘Légy boldog! Győztünk!”, és azonnal elhalálozott”.
A maratoni győzelmet bejelentő Pheidippidész legendája úgy tűnik, több mint ezer évvel később, a 19. században keletkezett, amikor Robert Browning megírta népszerű versét, amelyben a futár Athénba futott, kijelentette: “Örüljetek, győztünk!”, majd meghalt.
Az ókori olimpián azonban ez a legenda nem eredményezte új versenyszám bevezetését. Bár voltak gyalogos futóversenyeik, ezek csak rövidebb, az athéni stadion hosszával meghatározott lépésszámúak voltak. A leghosszabb verseny így mindössze 24 stadionnyi, azaz körülbelül 4,58 km-es táv volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyűek lettek volna, a futók ugyanis 60 kilós páncélba voltak öltözve.
A maraton valódi eredete
Honnan kapta tehát a maratonfutás a nevét és 42 km-es távját? A futók mindkettőt Michel Bréal francia nyelvésznek és klasszicistának köszönhetik.
Az 1890-es években Bréal részt vett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alapító kongresszusán, ami az ókori játékok által inspirált nemzetközi versenyek sorozatát javasolta, amelyek négyévente váltakoznak az országok között. Görögország már évek óta rendezte saját, újjáélesztett olimpiáit, de a NOB a nemzetek közötti verseny formájában akarta hivatalossá tenni azokat.
Bréal azt javasolta, hogy az egyik versenyszám egy futóverseny legyen Marathonból Pnyxbe, ahol az ókori athéniak a legnépszerűbb gyűléseiket tartották. Ez egy 40 kilométeres távolság.
“Nézzük meg, hogy tudunk-e maratoni futóversenyt szervezni a Pnyxnél” – írta. “Antik íze lesz.”
A szervezők lelkesedtek az ötletért, és az 1896-os athéni nyári játékokon meg is rendezték. A versenyszámot Spiridon Louis görög atléta nyerte.
42 vagy 42,195?
Csak 1908-ban hosszabbították meg a versenyt 42,195 km-re, méghozzá a brit királyi család iránti tiszteletből. Abban az évben Londonban rendezték meg az Olimpiát, és az előírt távot “önkényesen” meghosszabbították, hogy VII. Edward király és Alexandra királynő könnyen láthassa a célvonalat a királyi páholyból. A végleges maratoni távot 1921-ben rögzítette a nemzetközi atlétikai szövetség.
A hosszított maraton látszólagos győztese, Dorando Pietri olasz cukrászmester a beszámolók szerint ötször esett el a kimerültségtől a verseny során, így győzelmét többen vitatták, mivel a pályán lévő hivatalos személyektől kapott segítséget, akik attól tartottak, hogy a királyi család jelenlétében meghalhat. Emiatt a második célba érkező amerikai futót, John Hayes-t hirdették ki győztesnek. A brutális célba érkezéssel mindkét férfi hatalmas népszerűségre tett szert, és a verseny azóta is 42,195 km-es.
Verseny a modern történelemben
A maratonok népszerűsége idővel még tovább nőtt. Az első amerikai maratont 1897-ben Bostonban rendezték meg, és bár csaknem egy évszázaddal később, 1970-ben kezdődött, a New York City Marathon ma már a nemzet legnagyobb maratonja.
A maratonfutás számokban
- Tudtad? Évente 11 millióan futják le a maratont világszerte.
- A legidősebb maratonfutó 100 éves volt.
- A maratonfutás világcsúcsát a kenyai Kelvin Kiptum tartja 2:00:35-ös idővel, amit a 2023-as Chicago Maratonon futott.
- A női világcsúcsot jelenleg az etióp Tigst Assefa tartja, a Berlin Maratonon lefutott 2:11:52 idejével.
- A legjobb magyar időt Szűcs Csaba futotta: 2:12:10 idővel az 1993-as Párizs Maratonon.
- A nők, akiket az 1970-es évekig a legtöbb maratonfutásról kizártak, ma már saját versenyeken jeleskednek, akárcsak a fogyatékkal élők.
- Az első Budapest Maratonra 1984-ben került sor.
Úgy tűnik, a maratoni futás nem fog egyhamar visszavenni a tempóból.
