Talán soha nem volt akkora divatja a jógának, mint mostanában. A koronavírus-járvány alatt nemcsak a bezártság miatt fordultak egyre többen az ászanák és a meditáció világához, hanem mert sokaknak ez az életmód oldotta a szorongását. Így aztán elmondhatjuk, hogy a megnövekedett kereslet alakította a kínálatot: az egyre több gyakorlóhoz egyre több oktatóra volt szükség. Ennek eredménye, hogy ma már minden irányzat kipróbálható, rengeteg stúdió üzemel Magyarországon és világszerte is, ráadásul az online videókkal akár a nappalinkba is hozhatjuk a privát órát.
Tévhitek a jógával kapcsolatban
A jógával kapcsolatban sok tévhit kering a köztudatban, az egyik ilyen az ászanák gyakorlásával, vagyis a látványos pózok felvételével azonosítja a jógát, pedig az jóval túlmutat a nyakatekert kézállásokon. Több ezer éves tudományágról, hitrendszerről van szó, ami semmiképp nem vallás, de nem is sport. Ezzel együtt nem gond, ha valaki eleinte csak a sportértéket látja benne, és a mozgás felől közelíti meg, hiszen nyugati emberek vagyunk, nem születtünk bele a jógába, mint mondjuk egy átlagos indiai vagy nepáli ember. Teljesen mások az adottságaink és a lehetőségeink is, így aztán valójában mindegy, hogy honnan közelítjük meg a jógát, a lényeg az, hogy többet lássunk benne a szőnyegen egyensúlyozásnál, és ne gondoljuk azt, hogy itt csak nyújtásról vagy – ami nagyon tud fájni az oktatóknak – edzésről van szó.
Akkor mégis mi ez?
A legegyszerűbb megfogalmazás: a jóga egy komplex módszer a test, a tudat és a lélek egyesítésére, hogy tudatosan legyünk a jelenben, hiszen semmi más nem létezik, csak a pillanat. Ezt nehéz felfogni, de ha jobban belegondolsz, megerősítheted, hogy sem a múlt heti konfliktusod a főnököddel, sem az idén karácsonyra tervezett összejövetel nem létezik, csakis az a pillanat, amikor ezeket a sorokat olvasod.
Hogy mit jelent ez a gyakorlatban?
Amikor jógázol, vagyis amikor ászanákat gyakorolsz, meditálsz vagy légzőgyakorlatokat végzel, nem kattogsz problémákon, mert a figyelmedet tudatosan kordában tartva próbálod felvenni, és megtartani az adott testhelyzetet, uralni a gondolataidat vagy a légzésedet. Hitrendszer, ami tapasztaláson alapul, semmi más nem fogható ehhez a világon. Gondolj csak bele: ahelyett, hogy mások mondanák meg, miben kell hinned, mit kell érezned, te magad élheted meg minden aspektusát. A jóga célja, hogy a szőnyegen és a gyakorlás közben meglévő tudatosságot kiterjessze az egyén teljes életére, és hogy valójában a nap 24 órájában jógázzunk – ez nem 24 óra ászanázást jelent, hanem a gondolatok uralását.
A jóga eredete
Eredete az ókori Indiába nyúlik vissza, egészen időszámításunk előtt 5000-ben gyakorolhatták már, amit egy akkoriból származó homokkő pecsét is bizonyít, melyen egy ászanát gyakorló figura látható. A jóga elnevezés a szanszkrit “judzs” (gyök) szóból származik, aminek a jelentése: összekötni, egyesíteni, megkötni és igába fogni, vagyis igába hajtani az elmét és a gondolatokat. Több korszaka is volt a jógatudomány és a jógafilozófia kialakulásának, ezek főként alapbölcsességek és elméleti iránymutatások, melyek eleinte szájhagyomány útján terjedtek. Buddha megvilágosodása, és tanainak terjedése i.e. 500-ra tehető, majd a klasszikus kor következett, kb. i.e. 200-tól i.sz. 1900-ig, végül a modern kor 1900-tól, aminek köszönhetően gyakoroljuk a klasszikus értelemben vett jógát, ami viszont csupán egy lépcsőfoka a jógának.
Nyolc fok
A klasszikus korban jelent meg a Jóga Nyolc Fokának leírása, valamint az arra vonatkozó irányelvek, hogy hogyan lehet elérni a megvilágosodás, az üdvösség állapotát, a Szamádhit.
- JÁMA – egyetemes erkölcsi parancsolatok
- NIJÁMA – megtisztulás az önfegyelem segítségével
- ÁSZANA – tartás
- PRÁNÁJÁMA – légzésritmus szabályozása
- PRATJÁHÁRA – a tudat kivonása és felszabadítása az érzékek és a külső tárgyak hatalma alól
- DHÁRANA – koncentráció
- DHJÁNA – meditáció
- SZAMÁDHI – megvilágosodás, eggyé válás
A hagyományok szerint aki az első két fokot nem gyakorolja, annak az ászanázás sem fogja meghozni a várt eredményt. Vagyis ha nem teszünk eleget az alapvető erkölcsi parancsolatoknak mások felé, és nem vagyunk jók magunkkal, akkor hiába állunk a szőnyegre újra és újra, legfeljebb az egót fogjuk tornáztatni. A végcélhoz, a megvilágosodáshoz ezzel nem kerülünk közelebb.
Mi az ászana?
Az ászana szó „ülőhelyzetet, testtartást” jelent. Az ászanák olyan testtartások, amelyek erőt, állóképességet és lazaságot adnak a testnek. Megtapasztalhatjuk bennük a légzés, a mozgás és a tudatosság egységét. A gyakorlatok az egész testet átmozgatják, és az ember teljes szervezetét átmasszírozzák. Az izmok rugalmasabbá válnak, az idegrendszer kiegyensúlyozódik, a közérzet és a belső szervek működése javul. Az ászanák felkészítik a testet és az érzékszerveket a meditációra.
Az ászanák csoportosítása
A testgyakorlatokat három nagyobb szempont alapján lehet csoportosítani: a testhelyzet, a törzs-csípő mozgása és az erősségi fokozat szerint.
- A testhelyzet szerint: álló, térdelő, kartámaszos, ülő, fordított, fekvő (háton, oldalt, hason).
- A törzs-csípő mozgás alapján: előrehajló, hátrahajló, oldalra hajló, csavaró, tengelyirányba nyújtó, középhelyzet, csípőnyitó.
- Az erősségi fokok tekintetében: kezdő, középhaladó, haladó
Cikksorozatunk következő részében a legismertebb és legkedveltebb jógairányzatokat mutatjuk be.
Szerző: Kőváry Anett
