A nyár nem a túrázás főszezonja, de persze meleg napokon is lehet kellemes élmény a természetjárás, pláne akkor, ha korán indulunk, és egy hűsítő strandon zárhatjuk a túrát. Vízparti túratippek mindig jól jönnek!
A szigligeti vártól a Balatonig
Mi mással is kezdhetnénk nyári túraajánlónkat, mint a Balatonnal, annak is egyik leghangulatosabb településével, Szigligettel. Túránkat rögtön a falu leghíresebb látnivalójával, a várral kezdjük, ahová nemcsak a történeti érdekességek miatt érdemes felmenni, de fent fantasztikus panoráma is vár ránk.
A vár után jöjjön egy kis faluséta Szigliget ősi központjában, ahol még ma is számos fehérre meszelt, nádfedeles parasztház áll. A magas kőkerítés mögé bújt Esterházy-kastélyt és annak parkját sajnos nem lehet megnézni, az az ötvenes évek óta irodalmi alkotóházként működik.
A faluséta után a piros jelzésen az Óvárig megyünk, amely a Badacsonyhoz és ismert társaihoz hasonlóan tanúhegy, csak kicsit kisebb. A magaslaton láthatjuk a hajdan itt álló Óvár romjait, 2013-ban pedig egy kis fakilátót is emeltek itt; a panorámáért megéri a meredek lépcsősort leküzdeni. Innen tehetünk még egy kis kitérőt a közeli, különös nevű Rókarántó hegyre, ahol a Szőlőhegyi Szentháromság-kápolna és annak mediterrán hangulatú környezete hosszú ideig nem ereszti az embert, ráadásul a kilátás is gyönyörű. Innen aztán már nincs más dolgunk, mint lebattyogni a strandig, és a Balaton hűs vizéből visszatekinteni, merre is jártunk az előző pár órában.
A Kis-Strázsa-hegy után levezetés a Palatinus-tóban
Az Esztergom határában magasodó, fokozottan védett Kis-Strázsa-hegyet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) Strázsa-hegyi tanösvényén járhatjuk be. A tanösvény jelképe az útvonaljelző táblákon is látható, védett dunai berkenye.
A 233 méter magas Kis-Strázsa-hegy a Pilis legnyugatibb magaslata, amely 1595-ben, Esztergom ostromakor fontos őrhely volt, a neve is innen eredhet. A katonai szerep egészen a 20. század végéig kísérte a hegyet. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, 1945-től 1990-ig szovjet katonák használták gyakorlóterületként a hegyet, amelynek oldalából rálátunk a hajdani laktanyára is. A hegy oldalában található bunkerek is ezeket az időket idézik vissza.
A hegy tetején álló kilátóba csak a DINPI vezetett túráin lehet felmenni, de a kilátás kilátó nélkül is szép, és nemcsak fentről, de szinte végig a hegy oldalában kanyargó ösvényről.
A túra után pár perc autózással elérhetjük az Esztergomhoz tartozó, de Doroghoz nagyon közel fekvő Palatinus-tavat. A tó mesterséges eredetű bányató. Az ötvenes években homokkitermelés következtében keletkezett, nevét pedig az első fővárosi strandolóktól kapta, akik szerint a vize olyan kellemes, mint a híres budapesti Palatinus Strandfürdőé. A strand belépőjegy ellenében látogatható.
Séta a Dinnyési Fertőn, strandolás Gárdonyban
A Velencei-tó kevésbé ismert kistestvére, a Dinnyési-fertő régen a tó része volt, a 19. század közepén beinduló vasútépítés során azonban elválasztották attól. Ma ez a mocsaras, vadregényes terület igazi madárparadicsom, amelyet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Madárdal tanösvényén járhatunk be.
A tanösvény három részből áll, a fertő mocsaras területeit az itt ötven éven át természetvédelmi őrként dolgozó Müller Istvánról elnevezett 3 km-es útvonalon járhatjuk be. Útközben pallósor, magasles és persze sok-sok madár vár bennünket.
A legnagyobb madártömegek a tavaszi és az őszi vonulás idején tartózkodnak itt, de nyáron is van mit nézni és hallgatni. A legjobb, ha a hajnali, kora reggeli órákban jövünk ki, akkor még aktívabbak az állatok. A távcsövet ne hagyjuk otthon!
Dinnyésen nincs strand, hiszen ott a teljes partvonalat nádas szegélyezi, de a szomszédos Gárdonyban több lehetőség közül is választhatunk, és reméljük, az idei nyáron a tóban is lesz elég víz.
Nagymarosról a zebegényi strandig vagy fordítva
Ezt a dél-börzsönyi túrát bármelyik irányból teljesíthetjük, mindkét végén egy Duna-parti strand vár bennünket, ráadásul a két település között három útvonal közül is választhatunk.
A legkönnyebb útvonal a Nagymaros melletti Köves-mező érintésével, a kék + jelzésen, a Csizmadia-völgyében vezet Zebegénybe. Aki szívesen tenne hosszabb, 8-9 km-es, nehezebb túrát, az érintheti a Szent Mihály-hegy oldalában nyíló Remete-barlangot vagy a Hegyes-tetőn álló Julianus-kilátót. A 482 méter magas, kétemeletes kőtornyot az Encián Turista Egyesület építtette 1938-ban.
Mindkét hely a Dunakanyar egyik legszebb panorámáját kínálja. A Remete-barlang felé vezető útvonal talán a legnehezebb a három lehetőség közül, itt a meredek lejtőkön számítani kell nehezen járható, csúszós szakaszokra.
Vendvidéki bringázás a varázslatos Hársas-tó környékén
Az ország egyik leghangulatosabb strandja a Szentgotthárd közelében található Hársas-tó, ahol a hatalmas fenyők szegélyezte tónál egy családias kis strand működik nyaranta büfével, öltözőkkel. Aki a közelben nyaral, az semmiképpen se hagyja ki. Remek ötlet, ha a strandolást kerékpártúrával kötjük össze. Én most egy vendvidéki dimbes-dombos túrát ajánlok.
Az Őrséggel szomszédos Vendvidék nevét eredeti lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta. A Vendvidékre a szórványtelepülések jellemzőek, vagyis egy-egy dombon csak egy-két család lakik. Ilyen klasszikus szórványbeépítettségű település Apátistvánfalva, ahol csak néhány százan laknak, mégis, amíg eljut az ember a falu egyik végéből a másikba, jó néhány kilométert kell megtennie.
Ha már Apátistvánfalván járunk, érdemes megnézni a Határőr Múzeumot is, ahol megismerhetjük a határőrség történetét és mindennapjait. A szomszéd faluban található Kétvölgyi kilátó is megéri a tekerést, tetejéből három ország tájait láthatjuk be. Kétvölgyet egy szűk kétórás körtúrával megjárhatjuk a Hársas-tótól. Aki hosszabbat tekerne, az Felsőszölnök, majd Szentgotthárd érintésével juthat vissza a tóhoz. Ez a táv – az egyéb programok függvényében – minimum 2,5 óra alatt teljesíthető.
