Az ülő életmód veszélyesebb, mint a dohányzás

Ülünk.

Sokat ülünk egy helyben.
Az autóban.
A buszon.
A metrón.
A tévé előtt.
A padon, a szomszédokkal beszélgetve.
Az irodában.
Az iskolapadban.

Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint azok az emberek, akik a nap túlnyomó részében egy helyben ülnek, jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve az olyan betegségek kialakulásában, mint a kettes típusú cukorbetegség, az elhízás, a depresszió, a magas vérnyomás vagy a szív-és érrendszeri megbetegedések, illetve a korai halálozás.

A magyar lakosság túlnyomó része a nap jelentős hányadát egy helyben ülve tölti.

Milyen hatással van ez a szervezetünkre?

Az emberi test az állásra van berendezkedve. A szívünk és a keringési rendszerünk így tud megfelelően működni. A bélrendszerünk is ebben a pozícióban funkcionál a legjobban.
Gondoljunk csak bele, egy ágyhoz kötött beteg esetében milyen gyakran jelennek meg az emésztési problémák.
Ezzel szemben a fizikai aktivitás növeli az energiaszintünket és erőssé teszi a csontjainkat.
Izommunka során az elfogyasztott zsírokat és cukrokat is könnyebben emésztjük. Hiába edzünk, ha mellette a nap további részét ülve töltjük. A legfrissebb kutatások szerint napi 60-75 perc közepes intenzitású sportmozgás szükséges ahhoz, hogy egyensúlyban tartsuk a szervezetünket és minimálisra csökkentsük a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát.

Magyarország elég rosszul áll az európai országok között a sportolással eltöltött órák számát tekintve.

• A fizikai aktivitás hiánya világszerte több, mint három millió ember haláláért felelős évente (ami az összes halálozás 6%-a), ezzel a negyedik vezető halálok a nem fertőző betegségek általi halálozások között.
• A 2-4 éves korú gyerekek még aránylag sok időt, átlagosan napi 6 órát töltenek aktívan, valamilyen mozgásformával és viszonylag keveset, napi 1,5 órát képernyő előtt. (például mesét néznek a tévében vagy a szüleik táblagépén.
• Az 5-17 éves korosztály esetében már drámai eltérés mutatkozik a statisztikák alapján. Ők csupán 1,5 órán át aktívak naponta és 2 órán keresztül bámulják ülve a képernyőt vagy a kijelzőt. 
• A vizsgálatok szerint általánosságban elmondható, hogy a korral csökken a fizikai aktivitás és növekszik a képernyő előtt eltöltött idő.
• A 18-24 éves korosztályra jellemző a legmagasabb napi fizikai aktivitás, 52%-uk tölt elég időt mozgással naponta.
• 75 éves kor felett a napi átlagos 20 perc mozgás az általános.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne betegedjünk meg az ülő életmód ellenére sem?

Tegyük aktívabbá a napjainkat apró változtatásokkal.

• Sétáljunk, vagy biciklizzünk munkába, amikor csak tehetjük az autózás helyett. (A környezetet is védjük vele)
• A hosszabb utaknak egy részét váltsuk ki sétával
• Válasszuk a lépcsőzést a lift helyett, ahol lehet
• Szálljunk le egy megállóval hamarabb és a hátralévő utat tegyük meg sétálva. (Remek hangulatjavító is)
• Parkoljunk távolabb az autóval és gyalogoljunk egy kicsit.

A rossz idő se szegje kedvünket, ilyenkor válasszunk fedett helyen űzhető sportokat:

• úszás
• tánc
• jóga
• pilates
• squash
• falmászás
• aerobic.

Korlátozzuk a képernyő előtt eltöltött időt magunk számára. Állítsunk be a tévén időzítőt, hogy figyelmeztessen, ha túl sokáig nézzük.
A telefonálás közben való sétálás is remek módszer.
Vasaljunk  tévénézés közben, máris elkerüljük a fekvést vagy az ülést.

A lehetőségek száma végtelen, a lényeg, hogy ne üljünk egy helyben!!!

Jó egészséget,
Rákóczi Gabi Msc