Ha a sport és az egészséges psziché összefüggését említjük, garantáltan mindenkinek ugyanaz a közhely jut eszébe: ép testben ép lélek. De mint minden közhelynek, ennek is van igazságtartalma, azzal viszont már kevesebbet foglalkozunk akár hétköznapi, akár magasabb szinten, hogy a rendszeres mozgás nemcsak jól, hanem jobban lenni is segíthet. Egyre több tanulmány bizonyítja, hogy az edzés javíthat a depresszív lelkiállapoton, vagyis a sport segíthet a lélekgyógyításban, így gyógyít a sport!
Aki volt már edzőteremben, vagy lefutott egy komolyabb távot egy stresszes, fárasztó nap után, az pontosan tudja, mit jelent az intenzív mozgás feszültségoldó tulajdonsága. Legyen szó a teremben végzett, izzasztó sorozatokról, egy kimerítő crossfitedzésről, vagy ahogyan írtuk, egy kiadós futásról, mindegy a mozgás formája, a lényeg, hogy a test dolgoztatásával kénytelen az agy is kikapcsolni. A folyamatos terhelés, az izmok mozgatására koncentrálás, a monotonitás együtt egy olyan komplex csomag, amelynek köszönhetően az elme képtelen más dolgokon kattogni, mindebből pedig egy kellemes, felszabadító fáradtság születik.
Tudományosan bizonyított
De hogy tudományosabb formába öntsük mindezt, érdemes felütni dr. Budavári Ágota Sportpszichológia című könyvét. A szerző leírja, hogy egyre több vizsgálat igazolja a test és elme közötti, oda-vissza ható kapcsolat fennállását. A mozgás nemcsak az aktuálisan fennálló érzelmi állapot kifejezésére alkalmas. Lehetőséget ad, hogy a testünkkel végzett munka segítségével visszahassunk a mentális állapotunkra. Még tudományosabbra fordítva a megállapítást: az intenzív testmozgás elősegíti az endogén opiátok termelését, ezek pedig a test természetes önjutalmazó folyamatában játszanak fontos szerepet. Vagyis: saját magunkat gyógyítjuk azzal, ha rászánjuk az időt és az energiát egy izzasztó edzésre.
A jótékony flow
Feloldódni az általunk éppen végzett folyamatban, vagyis flow-ban lenni az egyik legmeditatívabb cselekvés. Legyen szó akár egy elmerült színezésről, olvasásról, zenélésről, akár takarításról, jógáról vagy természetesen sportról, a lényeg, hogy a koncentráció a cselekvésre összpontosul, és elvesztjük az időérzékünket. Nem foglalkozunk teendőkkel, határidőkkel, aggodalmakkal, csak az adott pillanatban teljesítendő kisebb feladatokra figyelünk, mint a könyv lapozása, az akkord lefogása, a komód letörlése vagy a fekvőtámasz tökéletes kivitelezése. A flow-élmény megtapasztalásának leghasznosabb módja természetesen a sportolás. Ezalatt ugyanis egyértelmű és teljesíthető célokat hajtunk végre, valamint azonnal átélhetjük az elvégzett munkával járó megelégedést – gondoljunk csak egy négy körből álló lábszett elvégzésekor érzett megkönnyebbülésre. Az, hogy az általunk kitűzött, optimalizált terhelésre képesek vagyunk, olyan megelégedettségérzést, olyan csúcsélményt jelent, mely hosszabb távon a napi teljesítményre és a lelkiállapotra is hatással van.
Beszéljenek a tények!
A tudományos megfogalmazásoknál és kísérleteknél is fontosabbak azok a kézzelfogható tények, melyeket a rendszeresen, valamint alkalomszerűen sportolók egyaránt megtapasztalhattak. Hogy a sport…
…örömforrást jelent.
Vagyis nem kell kevésbé egészséges, esetleg ártalmas tevékenységekben vagy eszközökben keresni a jó érzést. Lefordítva: nassolás, bánatevés és tudatmódosító szerek helyett egyszerűbb és okosabb a sportot választani.
…csökkenti a stresszt.
Ez a legismertebb és legáltalánosabb pozitív hozadéka a mozgásnak. Edzés közben nő a szervezetben a noradrenalin koncentrációja, ez a stresszválaszt mérséklő vegyület neve.
…gyógyítja az elmét.
Intenzív testmozgáskor fokozódik az endogén opiátok termelődése a szervezetben, vagyis a test természetes önjutalmazó folyamata intenzívebbé válik, növekszik a megelégedettség érzése.
…enyhíti a szorongást.
Az edzés alatt és után felszabaduló kémiai anyagok megnyugtatják a szorongással küzdőket, sőt, a nagyobb intenzitású aerob mozgás konkrétan csökkentheti a szorongásérzetet.
…növeli a boldogságérzetet.
Mozgás közben endorfin termelődik a szervezetben, ezért érezzük magunkat boldognak edzés alatt. Egyes kísérletek azt is bizonyították, hogy a fizikai aktivitás olyan hatással lehet a depressziós személyekre, mint az antidepresszáns készítmények.
Fontos!
Még a jótékony testmozgással se essünk túlzásba. Legyen egyensúlyban az edzés életünk más területeivel. Onnantól kezdve ugyanis, ha emberi kapcsolataink, családunk, barátaink vagy a munkánk háttérbe kerülnek adott esetben a fokozott fizikai aktivitás miatt, akkor könnyen lehet, hogy a függőség útjára léptünk. Ne arról szóljon a sport, hogy egy ideálisnak tűnő, de csak önsanyargatással elérhető és fenntartható testképet üldözünk. Hanem arról, hogy a legjobb tudásunk szerint teszünk testünk és lelkünk egészségéért.
