A sokszínű Őrség mindmáig titokzatos vidék. Nem betyártörténetei vagy sötét szurdokvölgyei teszik azzá, mint például a Bakonyt vagy a Börzsönyt, hanem befelé forduló, sajátos fejlődési pályán mozgó, zárt világa. Itt a természet és az ember tökéletes egymásra hangoltsága, világteremtő erejének jelenléte máig érezhető. Érdemes rászánni pár napot, hogy felkerekedjünk, és felfedezzük legfiatalabb nemzeti parkunk látnivalóit
Érintetlen táj
Magyarország egyik legérdekesebb nemzeti parkja, az Őrségi Nemzeti Park méltatlanul kevés figyelmet kap, pedig minden tekintetben különleges hely. Az ország legnyugatibb részén, Vas megye sarkában található, központja Őriszentpéter, de turisztikailag a Szentgotthárdtól délre fekvő Vendvidéket és a Zala megyéhez tartozó Hetés néhány faluját is ide értjük. Az összesen 33 harminchárom települést körül határát felölelő táj és természeti egység a határon átnyúlóanokon túlterjedően Ausztriában a Felső-Őrséggel folytatódik.
A kiterjedt erdőségekkel borított, szelíden hullámzó, lankás, dimbes-dombos táj igazi vidéki nyugalmat áraszt. A patakok visszaduzzasztásával több helyütt helyen turisztikailag is jelentős mesterséges tavakat alakítottak ki. A Natura 2000 védettség alatt álló területen dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üde zöld kaszálók, jégkorszaki maradványnövényeket őrző láprétek, kristálytiszta vizű források és patakok váltják egymást.
Ha már régóta ki szerettük volna próbálni a gombászást, azt itt megtehetjük, hiszen a nedves, hűvös, szubalpin jellegű éghajlat országos viszonylatban igen sok csapadékot jelent a vidéken, így ennek és a magas páratartalomnak köszönhetően az Őrség az ország egyik gombákban leggazdagabb területe.
Falusi turizmus
A területen élő ritka, és egyedi növény- és állatfajokon túl, a nemzeti park létrejöttét az Őrség felbecsülhetetlen értékű tájképi adottságai indokolták: a falvak szerkezete, a jellegzetes építkezési szokások, és a lenyűgöző, fenyvesekkel borított, háborítatlan táj. A manapság amúgy is rendkívül népszerű falusi turizmust az Őrségben újabb szintekre emelték. A látogatókat így a csend és friss levegő mellett a változatlan formában megőrzött népi hagyományok és szokások, az önellátó kisparaszti gazdálkodás hagyományai és termékei is vonzzák.
A tájegység jellegzetes falvai például máig őrzik az ősi „szeres” településformát. Ha ilyen szállást foglalunk, kipróbálhatjuk, milyen érzés lehetett a régi, eredetileg rokoni kisközösségek élete ezekben az egymáshoz közel épített házakban.
Látnivalók
AZ Őrség területén számos látogatásra érdemes tó, lápos rét, kilátó vagy műemlék található. A következőBemutatunk hármat, amielyet viszont semmiképp sem érdemes kihagyni, hiszen kicsiknek és nagyoknak egyaránt nagy különleges élményt nyújtanak.
Kétvölgyi kilátó
Az osztrák és szlovén határokhoz közel, a Rábamente völgyétől délre találjuk a Vendvidéket. A települést, Kétvölgyet övező dombokon rétek és erdők váltják egymást, ezek között bújnak meg apró vagy nagyobb tanyák, házcsoportok. A falu legmagasabb pontján, a 367 m magas Katalin-dombon álló kilátóról megcsodálhatjuk a környék pazar panorámáját, háttérben az Alpokkal. Jó időben egy egyszerűbb kézitávcsővel a riegersburgi és a güssingi (németújvári) vár is látható. Ha tavasszal vetődünk ide, különleges élményben is részünk lehet: a Réti orchidea- tanösvényen változatos növényvilágban gyönyörködhetünk.
Pityerszeri skanzen
A hivatalos nevén Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei más skanzennel skanzenekkel ellentétben máig az eredeti helyükön vannak. A könnyen bejárható, gondozott területen többek közt boronaházat vagy és füstösházat is láthatunk, illetve kástut, vagyis azt a jellegzetes őrségi épületet, amely egyszerre volt éléskamra és jószágélelem tárolására alkalmas építmény. A Visontai Visontai-portánál megfigyelhetjük, hogy míg az emberek sárral tapasztott faházban éltek, addig az állatok lakhelyét téglából emeltéképítették. A skanzenben kézműves- foglalkozásokat is szoktak szervezneki, így a gyerekek kipróbálhatják a mézeskalácssütést, az íjászatot, vagy épp a fazekasságot.
Szala menti tanösvény
Ha sétálós kiránduláshozni támad kedvünk, semmiképp se hagyjuk ki a 3,8 km hosszú Szala menti tansövényt sem. A 9 kilenc állomásból álló tanösvény egy kellemes, árnyékos, nagyrészt erdei terepen vezet végig, és a Szala- menti élővilágot mutatja be. A könnyű, gyerekbarát programra nagyjából 1,5 – 2 órát érdemes számolni.
Kiemelt fotó: https://www.vadasa.hu/