A téli túrázásnak számtalan szépsége van, de a jeges-csúszós terep pont nem tartozik ezek közé. Sok túrázó mumusa és számos baleset okozója a jég, így aztán a saját testi épségünk érdekében nem tesszük rosszul, ha beruházunk egy csúszásgátlóba. De milyenbe?
“Utálok csúszkálni”
Vallomással kell kezdenem: utálok csúszkálni. Mármint terepen. És túrán. Esés- és balesetveszélyes dolog, „zabálja” az energiát és a koncentrációt, lassít, csökkenti a túraélményt, szóval, a tízéves kori önmagamhoz képest – amikor két csúszás közben jót kacagtam volna az egészen – határozottan konzervatívabbá váltam ebben a tekintetben. Különösen egy baleset után. Ettől függetlenül a csúszásgátlók „divatjának” csak lassan és fokozatosan adtam meg magam. Elég lesz egy jól megválasztott cipő (bakancs). Elég lesz a jól megválasztott cipő és a túrabot. Jó, akkor elég lesz egy „sima” gumis csúszásgátló. Így jutottam el odáig, hogy átszoktam egy acélkarmosra, köszönhetően többek között annak, hogy földrengető (de szerencsére nem csonttörő) esést mutattam be egy télutón a Vörös-kő oldalában.
Természetesen a csúszásgátló nem kötelező darabja egy turista téli kelléktárának. Sokan abszolút magabiztosan mozognak extrém csúszós talajon is, vannak, akiknek valóban elég a jól megválasztott lábbeli vagy túrabot. Ugyanakkor előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek mindenkit próbára tesznek – a Disznófő lejtője például istenkísértés eleredő ónos esőben –, az egyensúlyproblémák, a túlsúly, a rutintalanság pedig további okok, amelyek miatt érdemes „rábólintani” a csúszásgátlókra. De milyenekhez juthatunk hozzá?
Hágóvasak – itthon feleslegesek
A hágóvasak – a könnyebb, túrákra szánt darabok és az alpesi vagy jégmászó vasak – nem feltétlenül hazai terepre valók. Nagyon nehezen képzelhető el olyan szituáció itthon, hogy kelljen hágóvas. Ha magashegyi terepre megyünk, természetesen fontos kiegészítő lehet. A továbbiakban említett csúszásgátlók NEM használhatók hágóvas helyettesítésére!
Jégjárók, csúszásmentesítők – terepre inkább ne!
A gumiból, általában hat szöggel (négy elöl, kettő hátul) készült jégjárók és csúszásmentesítők könnyen beszerezhetők. A túra- és sportboltok mellett munkavédelmi üzletek, sőt szupermarketek kínálatában is megtalálhatók – ám a tapasztalat azt mutatja, hogy hiába olcsóbbak, nem terepre valók… Könnyű terepen ugyan kisegíthetnek, ám nehezebb emelkedőkön-lejtőkön nem „fognak” annyit, a szögeket simán el lehet veszíteni, és lehet, hogy többet nyűglődünk majd velük, mint amennyit segítenek.
Egy téli, gödöllői-dombságbeli túrán próbáltam ki először (és utoljára) az ebbe a kategóriába tartozó csúszásgátlót, két leoldás és majdnem esés után ment vissza a táskába. Tegyük hozzá: városi terepen, síkon nagyon is hasznos lehet a kis eszköz (főleg a „többszöges” verziója). Akár 2-3000 forintért hozzá lehet jutni egy párhoz, a túraboltokban 6-7000 forint egy-egy profibb darab, amelyhez akár még szögutánpótlást is lehet venni. A lényeg: a Csóványosra ne ilyennel induljunk el. A túraboltokban már a jégjárók névből látjuk, hogy városba szánt eszközökről van-e szó, így nem lehetnek illúzióink.
Csúszásgátlók – hazai terepre a legjobbak
A „valódi” csúszásgátlók között keresgélve is bőven válogathatunk. Az első számú kérdés: milyen mozgásra és milyen cipőre keressük jeges társunkat? Ha futásra és/vagy futócipőre, akkor nagyjából a 12 000–24 000 forintos sávban találunk csúszásgátlókat. Ezek könnyűek (körülbelül 290 gramm/párnál kezdődnek), általában rozsdamentes acélból készült láncok és fogak, valamint egy szilikon pántrendszer kombinációjával „működnek”, és könnyű cipőkre optimalizálták őket. Itthon általában a Snowline, a Yaktrax és a Nortec termékeiből lelhetünk futócipőkre húzható csúszásgátlókat.
Az erősebb cipőkre, bakancsokra már a Veriga termékei is „beszállnak” (valószínűleg ezek pántrendszere a legjobb), választási lehetőségeink itt is vannak – az előző árkategóriához hasonlóan. Ezek a csúszásgátlók valamivel nehezebbek (egy pár akár az 500 grammot is elérheti), ezt nyilván meg is érezzük túrázás közben.
Tok és használat
A túraboltokban árult csúszásgátlókhoz tokot is kapunk, ami már csak a túrahátizsákunk/zsebünk épsége megőrzése szempontjából is fontos. Nagyon mélyre nem érdemes tenni őket, mert rákényszerülhetünk arra, hogy fel- és levegyük őket – például sziklás talajon, patakátkeléseknél (a köves terep és a fémtüskék nem barátok), esetleg egy teljesítménytúra ellenőrző pontjánál. Tulajdonképpen ez az egyetlen igazi kellemetlenség a csúszásgátlók használatánál épp ez, a fel- és levétel – télen, latyakban, fagyos ujjakkal nem a legjobb móka. Ha ettől eltekintünk, akkor a lépésbiztonság megnövekedése, illetve az, hogy kevesebb figyelmet és energiát kell fordítanunk az „esésveszélyes” pontok kiszúrására, már önmagában elegendő ok, hogy beszerezzünk egy párat télire.
SM-tipp
A népszerű téli teljesítménytúrák (mint például a Téli Mátra) előtt jelentős a kereslet, alaposan megcsappanhatnak a boltok készletei, így érdemes időben, a téli túraszezon csúcspontja előtt elkezdeni a keresést és a próbálgatást.
Szöveg: Marosi Gergely
