Az előző cikkben megismerhettük a snooker és a billiárd alapjait, illetve azt, hogy mi teszi a biliárd sportokat sokszínűvé. Itt az idő megvizsgálni a különbségeket és a játék hazai helyzetét is, hiszen közeleg a Magyar Snooker Gála.
A snooker és a profizmus
Az előző részben megmutattuk, hogy az amatőr közegben a billiárdjátékok közül melyik a legnépszerűbb. Van viszont egy szakág, ahol a nézők profi körítésben részesülnek – szinte vibráló csarnokokat (sokszor színházakban bonyolítják a mérkőzéseket).
A snookert 1875-ben találták fel a brit gyarmatok közé tartozó Indiában.
A fejlődésben közrejátszott, hogy a század elején a dákókra bőrrel bevont véget tettek, ez lehetővé tette a pörgetett, úgynevezett fals lökéseket, sokkal technikásabbá téve a játékot. Nevének eredete a hadsereg újoncainak gúnynevéből ered, de a katonai alakulatok a sport szakzsargonjára is hatással voltak, a golyók lyukba lökését scratchnek nevezik, ami a katonaságban az egyik legkeményebb próbatételi forma. Eleinte ezt a változatott 15 piros és egy fekete golyóval játszották, később az akkori legjobb játékosok ezt továbbfejlesztették, és behozták a színes golyókat is.
Az első szabálykönyv
Sokáig a játéknak népszerűségi versenyt kellett vívnia az angol billiárddal, ám az 1900-ban kiadott első szabálykönyv elindította azt a folyamatot, ami a snooker ma ismert változatára hasonlít. Az első években a különböző területeken még voltak, akik a piroson és a feketén kívül csak a rózsaszín, a zöld, és a sárga golyót használták, a kék és a barna szín csak 1919-ben lett egységesen a játék része. A snookerben a mérkőzés résztvevői frameket játszanak, amelyekben pontokat kell gyűjteniük. A golyók lyukba lökésének meghatározott menete van, a breakünk vagyis a saját lökésünk kezdetén egy pirosat kell eltenni az asztalról, ami 1 pontot ér. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az ellenfél következik, ha sikerül, akkor következőre lehet választani a többi szín közül, amelyeknek más-más pontértékük van. A sárga 2 pontot, a zöld 3-at, a barna 4-et, a kék 5-öt, a rózsaszín 6-ot, a fekete pedig 7 pontot ér.
Erre figyelj
Érdemes tehát a minél többet érők valamelyikét választani, attól függően, hogy a fehér milyen helyzetben van az asztalon. A színes golyók lelökésük esetén visszakerülnek az előre meghatározott pozíciójukra, egészen addig, ameddig el nem fogynak a piros színűek. Ezt követően a színeket pontértékük szerinti növekvő sorrendben kell az asztalról eltüntetni (a frame végén a feketét fogja a játékos lelökni). 147 a maximálisan megszerezhető break, ha minden piros után a feketét választjuk, és megszakítás nélkül visszük végig a kört, de a 100 fölötti eredményeket is jegyezni szokták a statisztikákban.
További különbségek
A snooker és a biliárd között az asztalok illetve a fehér golyó méretében is különbség van, a biliárd olyan szempontból könnyebben játszható és tanulható, hogy kisebb az asztal mérete, a golyó viszont nagyobb (a biliárdban 5,72 cm az átmérő, snookerben pedig 5,25). Ezek elsőre kis differenciának tűnhetnek, viszont azok számára már könnyen észrevehető, akik sok idejüket szentelik egyik vagy a másik sportnak.
A snooker a világháború után is népszerű maradt, bár volt, aki ebben nem teljesen bízott. Joe Davis, aki az 1927-ben elinduló, évente megrendezett világbajnokságot az első 15 kiírás mindegyikét megnyerte, az 1950-es években szabálymódosítást javasolt. Két új színt, a lilát és a narancssárgát próbálta ki, amivel maximum 201 pontot lehetett gyűjteni a frameben. Bár a világbajnoki karrierje alatt Davis nem szenvedett vereséget, ez nem mondható el az újító ötleteire. A snooker társadalom többsége kitartott az eredeti változat mellett, így Davis változtatásai feledésbe merültek. Abban sem lett igaza, hogy ez árthat a sport népszerűségének, az igazi áttörés ezek után következett.
Az áttörés
1969-ben, a színes televíziók hajnalán a BBC új sportágakat kezdett el közvetíteni, amelyek kiemelhetik az innováció előnyét. Így esett a választás a snookerre, ami korábban fekete-fehérben nem igazán lett volna értelmezhető, a technikai áttörés viszont az emberek nappalijába repítette a játékot. Ez a siker azóta is tart, Nagy-Britanniában az egyik legnézettebb sport.
Magyarországon a tehetség és az összefogás találkozik
Az évente megrendezett világbajnokságok sok hatalmas játékost és történelmi mérkőzéseket hoztak. Hazánkban is egyre többen kezdenek el érdeklődni mind a közvetítésekkel, mind a hazai tehetségekkel kapcsolatban. Azok, akik élsportolóvá és az elit tagjává akarnak válni, elég hamar meg kell kezdeniük a külföldi képzéseket. Erre jelenleg leginkább Nagy-Britannia területén van lehetőség. Jelenleg a 16 éves Révész Bulcsú az egyik legígéretesebb fiatal Magyarországról, de a hatalmas költségek miatt neki is támogatókra van szüksége az álmai megvalósításához. A hazai nézők igazi közösséget alkotva igyekeznek minél jobban segíteni őt. A korábbi években több gyűjtés is indult az utazási és nevezési díjak egy részének fedezésére.
Magyar Snooker Gála
2017-ben elindult a Magyar Snooker Gála, ami a sportág legnagyobb legendáit is eljuttatta hazánkba. A koronavírus-járvány miatti kihagyás után visszatérve, március 4-én és 5-én a hétszeres világbajnok Ronnie O’Sullivan és Mark Allen lép majd asztalhoz a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban. Az, hogy már első alkalommal teltház volt és a gála tévéközvetítéseinek népszerűsége megmutatta, hogy tényleg van igény a snookerre itthon. A program része a játék különleges változatainak kipróbálása is, amiket a játékosok és a nézők is élvezni szoktak. Idén a kiugró érdeklődés miatt a VI. Magyar Snooker Gálán összesen három, teltházas gálameccset rendeznek.
Írta: Kreisz Bálint
