Azt már megtanultuk, hogy autóban nem hagyjuk nyáron a kutyát, még tíz percre sem. Azt is tudjuk, hogy tűző napon és forró aszfalton nem szeretnek sétálni az ebeink. De mit érdemes még szem előtt tartani, ha az erdőbe indulunk kirándulni négylábú társunkkal? Túrakutya tippek.
Elsőkutyásként sok mindent szegény vizslám kárán tanultam meg. Például, hogy az Alföldön hiába vannak kék kutak a falvakban, gyakorlatilag az összesnek leszerelték a nyomókarját – vagy egyszerűen csak el van zárva. Nyilván van ennek oka, de nem számítottam rá. Azt is Füge révén tudtam meg, hogy attól, hogy én futásra alkalmasnak találom a 30 fokos nyári délutánt (rendben, én is csak szenvedve), neki erre nincs szüksége. És ha nincs kedve futni, ő bizony hazamegy 200-400 méter után. És azt is az ebem tanította meg, hogy ha valami történik a lábával, és nem hajlandó továbbmenni, egy kis törődés és simogatás, meg persze 200 méter ölben cipelés szinte mindent meggyógyít. Hülyére vett? Lehet. Hogy másnak ne kelljen a saját és a kutyája kárán tanulni, összeszedtük, mire kell figyelni nyári kirándulásokon.
-
Víz
A patakok hajlamosak nyárra kiszáradni, a kutakat elzárják, leszerelik. Minket egyszer egy fél narancs mentett meg a szomjhaláltól… A lényeg, hogy vigyünk magunkkal vizet és összehajtható tálkát, de ha kell, csöngessünk be valakihez, és kérjünk inni a kutyánknak!
-
Túlmelegedés
A nyomott orrú fajták kiemelten veszélyeztetettek, mert a légzéssel nem tudnak elég hőt leadni. De a többi fajtára is igaz, hogy hőgutát kaphat, amit a kirándulás alatt árnyékos helyen pihentetéssel és nedves textilbe csavarással lehet megelőzni. A nagyon hideg vízzel való locsolás kontraproduktív!
-
Tappancs
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a kutyának nem túl meleg-e a talaj (legyen az aszfalt, homok, kikötői burkolat, fém), vegyük le a cipőnket, és próbáljuk ki. Ha előtte fürdött is, különösen érzékenyek a tappancsai, így csak füvön hagyjuk sétálni! Krémezés, kutyacipő vagy -zokni is kisegíthet minket a bajból, de ne állandó jelleggel használjuk, inkább kerüljük a forró felszínt!
-
Kullancsok és egyéb vérszívók
Nyilván kell nyakörv/tabletta/spot-on a kutyára, vagy ezek mind, de sajnos a tapasztalat szerint így sem lehet megúszni a parazitákat. Mindennap nézzük és simogassuk át a négylábút, figyeljünk a viselkedésére is! A babéziózis sem feltétlenül kezdődik ömlő vérrel, néha csak levert a kutya, de akkor is orvoshoz kell vinni! Fürdés előtt mindenképp vegyük le a kullancsnyakörvet, mert egyrészt elvész a hatékonysága, másrészt megöli a halakat…
-
Alvás
Ha sátrazunk, vigyünk külön fekvőhelyet a kutyának, és/vagy engedjük be a sátorba. Van rá esély, hogy ránk fekszik, de kint túl éberen alszik majd, és a kullancsok, szúnyogok is könnyen megtalálják.
-
Sérülés
Ritkán fordul elő, de mi garantálja, hogy a kutyánk nem sebesül meg? Beszorulhat a lába kövek közé, beleléphet üvegszilánkba, szögbe… Ha az erdő közepén járunk, és tényleg nem tud ráállni a lábára, bizony vinni kell a négylábút. Én már jártam így, kemény edzés volt a 25 kilós ebbel. Ha belefér az életünkbe, szerezzünk be kutyacipelő hátizsákot. Olcsó, és borzasztó jól jöhet, ha vinni kell a „szőrös gyereket”.
Szöveg: Baumann Viola
