Robbanásszerűen terjed az inzulinrezisztencia, mintha fertőző betegség lenne, pedig semmi köze nincs a baktériumokhoz vagy a vírusokhoz. Ez az állapot, mely idővel betegségekbe fordulhat át, nincs tekintettel nemre vagy korra – már a gyerekek 50%-a is érintett.
Népegészségügyi probléma előtt állunk, és lassan nem lesz olyan család, amely megengedhetné magának, hogy ne tudjon a 160 gramm szénhidrátalapú étrendről, a gyors és lassú felszívódású szénhidrátok közötti különbségről, étkezésenkénti fogyaszthatóságukról és azon belüli arányukról.
A háttér
Az inzulinrezisztencia robbanásszerű terjedésének hátterében ma már nem csak a cukrok, finomított szénhidrátok mértéktelen fogyasztása és a testmozgás hiánya áll! Az utóbbi évek orvosi kutatásai új külső civilizációs ártalmakra derítettek fényt. A stressz, az alvászavar, a bélflóra és a mitokondriumok egészségének tönkremenetele, az immunrendszer étrendi és kémiai túlterhelődése mind-mind alapvető szerepet játszanak az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a szívinfarktus, a stroke, a magas vérnyomás és a daganatos betegségek kialakulási kockázatának növekedésében.
Tehetünk ellene!
A kezelés komplex életmódváltást jelent, ami az étrenddel és a testmozgással kezdődik! Az újonnan megismert okozati tényezőket is vissza kell szorítani, amivel alapszinten lehet beavatkozni a folyamatba, ezáltal mindenki számára lehetővé válik a hosszú távú egészségtervezés.
Az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség étrendje az a banánhéj, amelyre minden érintett rálép – és igen, a legtöbben elcsúsznak rajta. Milyen problémák adódhatnak az étrenddel?
A 160 gramm mintaétrend-kaptafa annyira illik az összes inzulinrezisztenciás és cukorbeteg emberre, mint egy méretre készített cipő a lábukra. A túlsúlyosaknak általában a 160 grammnál kevesebb, a vékonyaknak pedig általában ennél több a napi össz-szénhidrátigénye. Egyéni érzékenységben egyre több embernél tapasztalható, hogy a lassú felszívódású gabonák és álgabonák gyors, míg a gyors felszívódású gyümölcsök ultragyors felszívódású szénhidrátként viselkednek. Ugyanígy mind gyakrabban találkozni ételintoleranciával és autoimmun-betegségekkel, ami a gyulladáskeltő élelmiszerek kihagyásával az étrend további személyre szabott szűkítését indokolhatja. Sokan az éjjeli-hajnali vércukorleesést észre sem veszik, csak nem tudják, miért alszanak rosszul, izzadnak le, vannak rossz álmaik, és ébrednek fáradtan.
Megnyugtató hír, hogy személyre szabott étrenddel, sporttal és a külső megbetegítő okok visszaszorításával-kiiktatásával Ön is kilábalhat az IR-ből, a rossz közérzet betegségéből.
SM-tipp >>> drbenkoeva.hu
Becsült adatok szerint a teljes magyar lakosság 60%-a inzulinrezisztenciás.
Szerző: Dr. Benkő Éva
