Kevés dolog kelti fel a tél iránti nosztalgiát annál jobban, mint amikor egy fülledt napon felzúgnak a böglyök és szúnyogok, az aljnövényzetben lesben állnak a kullancsok, ráadásul még a fákat is kémlelhetjük, hogy nem gyalogolunk-e bele egy darázskolóniába. „Aláírtuk”, hogy megosztjuk velük az életterünket – de miként védekezhetünk a rovarok ellen?
Zümmögnek és csípnek: a szúnyogok
Az ÁNTSZ több mint ötven csípőszúnyogfajt tart nyilván Magyarországon, ezeknek nőstényei gerincesek vérét szívják, egy csoportjuk emberekből is táplálkozik. Csípésük allergiás reakciót vált ki (bőrpír, duzzanat, viszketés), a tünetek inkább kellemetlenek, mint súlyosak. Kockázatot az jelenthet, ha a szúnyog betegséget terjeszt – legfontosabb ezek közül itthon a nyugat-nílusi láz.
Bármennyire is idegesítő (néha őrjítő) a szúnyogok érdeklődése, védekezés szempontjából talán itt a legkönnyebb a dolgunk.
- Segít, ha vékony, könnyű, de hosszú ujjú és hosszú szárú ruhadarabokban és sapkában vagy fejkendőben sportolunk, sőt sáncainkat ruhára fújható készítményekkel is megerősíthetjük: ezek biotípusai általában citrodiol hatóanyaggal „intenek be” a szúnyogoknak.
- A kereskedelmi forgalomban elérhető (többségében DEET- vagy pikaridinalapú) riasztószerek is hatékonyak, ám a fokozott izzadás miatt ezeknél két dologra érdemes figyelni:
- Szükséges lehet az újrafújás (vagy -kenés).
- Bizonyos riasztószereket nem lehet naponta többször használni.
Parányi potyautasok: a kullancsok
Egyik legkellemetlenebb potyautasunk a kullancs. Az apró ízeltlábúak egy része kórokozókat hordoz, hazánkban a Lyme-kór és a vírusos agyvelőgyulladás veszélyeztethet minket. Előbbit csak kezelni lehetséges, utóbbi ellen létezik védőoltás, amelynek beadatása egy természetjáró esetében jelentős kockázatcsökkentő lépés.
A kullancsok nem rovarok. A kullancsok rendszertani szempontból pókszabású ízeltlábúak, ezen belül az atkafélék népes táborába tartoznak.
Hogyan kerülhetjük el a kullancsokat?
- A fent már említett riasztószereket alkalmazhatjuk, csökkentik a csípés esélyét.
- Tűrjük be a ruhánkat, mely lehetőség szerint legyen hosszú és zárt.
- A világos ruhadarabokon könnyebben észrevehető a kullancs.
- Hosszabb kirándulások közben, pihenőknél érdemes átvizsgálni magunkat és ruházatunkat, különösen, ha magas aljnövényzetű területen gázoltunk át. Az évek során sokkal több kullancsot „kaptam el” még csípés előtt, mint ami ténylegesen megcsípett.
- Hazatérve kötelező az átvizsgálás: minél hamarabb fedezzük fel és távolítjuk el a kullancsot (fogjuk meg egy csipesszel és húzzuk ki, ne kenegessük, ne hallgassunk „jól bevált praktikákra”), annál kisebb eséllyel kerülünk bajba.
Ha kullancscsípés után betegségtüneteket észlelünk magunkon, forduljunk orvoshoz!
Rá se rántanak: a böglyök
A bögölyfélék életvidám családja pillanatok alatt képes letörölni a turista arcáról a mosolyt. Erőteljesek, követhetetlenül gyorsak, óriásit csípnek, és néha rajban érkeznek – egy bögölycsapatos randevúnál kevés kellemetlenebb erdei élmény van. Aktivitásuk növekszik meleg és fülledt napokon; ha nagyon korán indulunk, az egy kis segítséget jelenthet a böglyök elkerüléséhez, csakúgy, mint az izzadás csökkentése.
Sok választásunk nincs, csak a nyílt hadviselés, a böglyöket ugyanis (látszólag) semmi nem hatja meg a terepen alkalmazható riasztószerek közül. Addig jó, amíg halljuk a bögölyzúgást, mert az azt jelenti, hogy még nem csíp. Ha ütni kell, hát ütni kell (a törölköző például egész jó fegyver), adott esetben társunkra is, ha észrevesszük rajta az „ellenséget”. A bögöly csípése nagy és fájdalmas, kockázatot jelenthetnek a kórokozók is – érdemes figyelni a reakcióinkat a csípésre, mert elképzelhető olyan eset, amelyben orvoshoz kell fordulni.
A saját dolgukkal törődnek: a darazsak
Könnyen lehet, hogy ha megkérdeznék, mely erdőlakó állatfajtól tartunk a legjobban Magyarországon, a válasz valamelyik darázsfaj (elsősorban a lódarázs) lenne. Pedig a darazsak nagy többsége kimondottan a saját dolgával törődik, nem velünk. Gond két esetben van.
- A nyár végére felszaporodik a darázspopuláció, és egyes fajok fészektől távol is „kötekednek” – a kecskedarázs (ez szemtelenkedik általában az étel körül) és a német darázs hajlamos kiprovokálatlan támadást indítani.
- Ha óvatlanul megközelítjük a darazsak fészkét, felriasztjuk annak védelmét.
Eszünkbe ne jusson harcolni! Szégyen a futás, de hasznos. Még hasznosabb a megelőzés és a rovarok ismerete: figyeljük környezetünket, próbáljuk meg kifigyelni a fészkeket (a megnövekedett darázsaktivitás figyelmeztethet, nézzük az út menti fák üregeit); tudjuk, mivel provokálhatunk ki támadást (hessegetés, heves mozdulatok, nem reagálunk a darazsak „figyelmeztetéseire”), ügyeljünk arra, amit épp eszünk-iszunk. A szúrás kiváltotta allergiás reakció kockázata miatt jobb, ha nem egyedül túrázunk, aki pedig tudja, hogy allergiás, annak kötelező magával vinni elsősegélycsomagját.
SM-tipp
Fegyvereink lehetnek: A Magyarországon engedélyezett irtó- és riasztószerek hivatalos listáját az Irtószerek Kereshető Adatbázisában találhatjuk meg. Itt látjuk a termék nevét, hatóanyagát, az alkalmazási módszert, és azt, milyen állatok ellen vethető be. Info: www.oek.hu/ika
Szöveg: Marosi Gergely
