PAPÍRALAPÚ ÉS OKOS SEGÍTŐNK – A TÉRKÉP

„Gyakori a panasz, hogy a közkézen forgó térképek rosszak, hogy azok szerint a szabadban tájékozódni nem lehet, aki azok szerint kirándulni akar, bizonyára eltéved, miért is a térképek hasznavehetetlenek” – írja dr. Thirring Gusztáv.

Ezzel nem csupán arra van bizonyítékunk, hogy 1889-ben a turistatérképek már használatban voltak, hanem arra is, hogy a turisták már akkor is panaszkodtak ezek minőségére – nyilván a kartográfusok jókora bosszúságára. De hányféle térképpel találkozhatunk ma, ha kirándulni megyünk, melyik mire való, és kiváltják-e teljesen a papírtérképeket és turistaatlaszokat az okoseszközök?

A turistatérkép

Az első magyar turistatérkép a Magas-Tátráról jelent meg; a 19. század végére már „szép kivitelű színes turistatérképek” álltak a természetjárók rendelkezésére, a két világháború közötti, borítójáról „angyalosnak” nevezett térképek pedig a mai napig etalonnak számítanak. Ezzel szemben a második világháború utáni turistatérképek – az állambiztonsági paranoiának köszönhetően – szinte használhatatlanok voltak. A helyzet a hetvenes évektől javult, s ma már több kiadó „rivális” térképei közül választhatunk, no meg használhatjuk az okoseszközök térképalkalmazásait is.

Mitől turistatérkép? 

• Általában közepes méretarányú (az 1:40 000 az itthon megszokott).
• Szintvonalak és színezés segítségével ábrázolja a domborzatot, a vízrajzot, a növényzetet.
• Szerepelnek rajta turistajelzések és egyéb utak, tömegközlekedési megállók, jellegfák, épületek – a listát még lehetne folytatni. A lényeg, ahogy dr. Strömpl Gábor írta egy kilencvenéves tanulmányában: feleljen meg mindenben a turisták igényeinek. 
• A gyalogos-turistatérképeken kívül találkozhatunk téli sportokhoz, kerékpározáshoz, vízi sportokhoz igazított térképekkel is.

A tájfutótérkép

A turistatérkép sportcélokat szolgáló rokona a tájfutótérkép: részletesebb, futósebességnél olvasható segédeszköz versenyzők részére. A térképeknek igazodniuk kell a nemzetközi standardhez, méretarányuk általában nagy vagy nagyobb közepes. Itt is szintvonalas ábrázolás szemlélteti a domborzatot, ám a színezés teljesen más, mint a turistatérképeknél – többek között az érintett terep futhatóságát is jelzi. 

A víz a tájfutótérképen is kék, de a többi jel eltérő: 

• (narancs)sárga jelzi a nyílt területet, 
• fehér a futható erdőt, 
• zöld a sűrű erdőt (minél zöldebb, annál sűrűbb).

Ezek a térképek a növényzeti jelleghatároktól a magánterületig, a kerítésektől (és azok állapotától!) a sziklákig mindent bejelölnek, ami bejelölhető. Értelmezésük avatatlan szemnek bonyolult, ugyanakkor, ha megtanuljuk olvasni a tájfutótérképek jelkulcsát, jóval részletesebb képet kapunk egy-egy környékről.

Az erdészeti térkép

Ilyesmi még ritkábban kerül a kezünkbe, de találunk nyilvános, interaktív, online elérhető erdőtérképet is az erdoterkep.nebih.gov.hu oldalon, amely tájékoztatást ad a területek határairól, faállományáról, védettségéről, tulajdonviszonyairól, erdőtípusáról. Hogy ez egy „egyszerű” turistának miben lehet hasznos? Például, ha egy meghatározott erdőtípust keresünk, akár fotózásról, akár gombászásról legyen szó. De szórakozásnak sem utolsó végigkattogtatni az erdőrészleteket… Maga az erdészeti térkép természetesen nem szórakozásra való, hanem munkaeszköz, az erdészeti dolgozók igényeire szabva.

Katonai térképek

Említés szintjén érintenünk kell a katonai tájábrázolásokat is, hiszen a térképészet mindig is nagyon fontos volt a fegyveres erőknek – ugyanakkor civilként nem nagyon kerül a hadseregnek szánt térkép a kezünkbe. Lehetnek általánosak vagy speciálisak, a tartalmat pedig – mint minden tematikus térképnél – a katonaság igényeire szabják. Hogy mivel? Például azzal, hogy jelzik, melyik út milyen járművekkel járható, milyen a gyalogos járhatóság, milyen jellegű egy vasútvonal, vagy épp átgázolható-e az a vízfolyás, amely a katonák elé került.

Várostérképek

A turistatérképpel ellentétben itt nem a domborzaton van a hangsúly, bár azt is ábrázolja – a cél a városi tájékozódás elősegítése a belterületeken. Habár a fókusz a településen (vagy annak közlekedésén, vagy annak turisztikáján) van, várostérképen is megjelenhetnek turistajelzések, és fordítva, turistatérképen is kaphatunk részletesebb városi kivágatokat – akár olyan program (például városismereti verseny) is elképzelhető, melyen mindkettőre szükségünk lehet. 

Papír vagy digitális?

A válasz a kérdésre: is-is! 

Mivel a legnépszerűbb térképappokban van offline funkció (a Google Térképben is), az adatforgalmunk sem „nyög” a tájékozódás miatt. 

APPELŐNYÖK

• Folyamatos frissülés.
• Hibajavítási lehetőség. 
• Helyzetbemérés (ha már keresgéltük hosszú percekig az erdő közepén, hogy épp hol is vagyunk a térképen, akkor ezt a funkciót nagyon tudjuk értékelni).
• Egyesíti a különböző térképek előnyeit. 

APPHÁTRÁNYOK

• Ha valamiért online segítségre lenne szükség, az a természetben gyakran kihívást jelent.
• Az okoseszközünk lemerülhet. (Lemerült papírtérképet viszont még senki sem látott.)

 

A régi térképeket ne dobjuk el: egy már megszüntetett, de nyomvonalában még követhető turistaútvonal esetében jó szolgálatot tehet egy évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtti kiadás. Ez persze nem azt jelenti, hogy öt-hat térképet cipeljünk magunkkal az útra. Egy okostelefonos vagy tabletes app és egy viszonylag friss regionális turistatérkép kombinációjával nem lőhetünk nagyon mellé.