Az előttünk álló négynapos szünetre – de persze bármikor máskorra is – ajánlunk három érdekes és látványos kirándulóhelyet Budapesten és a város közvetlen közelében. Heti tippünk: hangulatos kirándulóhelyek a hosszú hétvégére
Róka-hegyi kőfejtő
A főváros III. kerületében található tanösvény a HÉV Csillaghegyi állomásától alig negyedórányi sétára van. Az Ürömi úton először a piros jelzést kell követni, majd az erdőben átváltunk a piros háromszögre.
A hegyen hajdan a főváros legnagyobb mészkőbányája működött, ahol a 19. század végén indult meg a termelés és az 1930-40-es évekig bányásztak itt mészkövet. A kőfejtőhöz még egy keskeny nyomtávú kisvasutat is építettek, amivel a köveket a Dunához szállították.
A 700 méteres Róka-hegyi tanösvényt az egykori mészkőbányában alakították ki. Az útvonal bejárja az egymás fölött elhelyezkedő egykori bányaudvarokat. A tanösvény állomásain a kőfejtő geológiájáról és élővilágáról tudhatunk meg érdekességeket.
A látványos sziklaalakzatok-és tornyok között hosszan el lehet nézelődni, de közben nézzünk azért a lábunk elé is, mert bizonyos szakaszokon az ösvény a keskeny sziklaperemen halad. Épp ezért sok helyen korlátok védik és táblák figyelmeztetik a túrázókat. Vegyük ezeket komolyan!
Útközben a panorámára sem lehet panaszunk, nemcsak a közeli Csillaghegy házait látjuk, de távolabbi városrészeket is. A Róka-hegyi tanösvény 1,5 – 2 óra alatt be lehet járni, de ide inkább nagyobb gyerekekkel jöjjünk, akik biztosan mozognak a nehezebb terepeken is, és kalkuláljuk be azt is, hogy elég sok lépcsőt is le kell küzdeni ahhoz, hogy feljussunk a bánya legfelső szintjére.
Dera-szurdok
Pilisszentkereszt közelében, a Pilis és a Visegrádi-hegység találkozásánál húzódó, fahidakkal tarkított szurdokvölgy nem véletlenül népszerű kirándulóhely. Az 1 km hosszú Dera-szurdok látványos, izgalmas és kisebb gyerekekkel is bejárható.
Mellettünk függőleges sziklafalak magasodnak, a völgy alján pedig hatalmas sziklák, fatörzsek, a meredek falakban ágas-bogas gyökérzetükkel kapaszkodó fák teszik még vadregényesebbé a szurdokot.
A Dera-patak Pilisszentkeresztről ered és Szentendre alatt torkollik a Dunába, és évmilliók alatt alakította ki ezt a látványos szurdokvölgyet. A pataknak több neve is ismert, hívják még Kovácsi-, Mély-, Pomázi-, Pilisszentkereszti-pataknak is. A „dera” szó egyébként hasadékot, rést jelent, és a pomázi szerb lakosság nevezte el így a völgyet.
A kék háromszög jelzést követve a szurdokot határoló sziklagerincre is fel tudunk menni, ahonnan megnézhetjük, hogy mutat felülről ez a varázslatos hely. A szűk ösvény azonban nem veszélytelen, különösen nedves, csapadékos időben, ezért legyünk nagyon óvatosak, kisebb gyerekekkel pedig inkább elégedjünk meg a szurdoktúrával.
Tétényi-fennsík
A Budatétény, Kamaraerdő, Budaörs, Törökbálint, Érd és Diósd által közrefogott Tétényi-fennsík a Budai-hegység déli nyúlványa. Átlagos magassága 200 méter, de szinte teljesen sík. Természetvédelmi szempontból különösen értékes a terület, közel 400 növény- és 80 állatfaj él itt, a védett, fokozottan védett fajok száma is több tucat. A fennsík egy része a kilencvenes évek végén országos védettséget, másik része helyi védettséget kapott.
A fennsíkot több irányból is érdemes felfedezni. Budatéténynél egy 3 km hosszú tanösvényt járhatunk be, amit aztán kiegészíthetünk egy kamaraerdei sétával is. A Szoborpark mögött induló tanösvény állomásain alapos ismertetőt kapunk a fennsík élővilágáról. De egykori lövészárkok nyomait is láthatjuk itt, ugyanis évtizedekig katonai lőtérként használták a területet, de éles ütközet is zajlott itt 1921-ben.
Érdemes a fennsík Budapesten kívüli felén is körülnézni, Diósd határában például két felhagyott kőbányát is találhatunk. Az iparszerű kőbányászat a 18. században indult itt meg, a kőfalak némelyikén még ma is látszanak az egykori megmunkálás nyomai és a művelés során kialakult tágas csarnokokba is benézhetünk.
Az Alsó-és a Felső-bánya viszonylag közel van egymáshoz, egyikből a másikba egy erdei úton, a Római-árkon keresztül is eljuthatunk. Ez az útvonal azért is érdekes, mert különös kaptárköveket is láthat itt a szemfüles kiránduló. A kaptárkövek sziklába vájt fülkék, amelyek meglehetősen titokzatosak, keletkezési idejükről és funkciójukról egyelőre csak feltételezések vannak. Egy biztos csak, hogy emberi kéz készítette őket. Egyes elképzelések szerint síremlékek voltak, más szerint áldozati szertartásokra használták azokat, és olyan is van, aki erdei méhészkedés nyomainak gondolja a fülkéket.
Szöveg és fotó: Tóth Judit
