A 10 KM HOSSZÚ ZSÍROS DESZKA TÚRÁZÁS

2020.09.17.
Túrázás a 10 kilométer hosszú „Zsíros deszka” elnevezésű teljesítménytúrán

Kerékpáros teljesítménytúrán kapott jelvénnyel tele a padlás. Hogy miért nincsen közöttük gyalogos is? Mert még nem voltam túrázni két lábon. Kirándulni, sétálni sokszor nekiindultam már, de meghatározott tempóra, kijelölt útvonalra még sosem vállalkoztam.

Zsíros deszka

Eljött ennek is az ideje. Miért? Mert volt egy időszak amikor nem tudtam futni. Egy ismerősömmel folytatott hosszasabb beszélgetés, a neten látott mosolygós, vidám, jókedvű, gyönyörű tájakról készült számtalan fotó meggyőzött arról, hogy nekem ezt ki kell próbálnom. A választás a 10 kilométer hosszú „Zsíros deszka” elnevezésű teljesítménytúrára esett.  

Nagy pánikomban, hogy esetleg eltévedhetek, társat kerestem magamnak. A legjobbat választottam magam mellé. Mondta, hogy ne aggódjak, mert van itiner. Erről a szóról inkább valami rovar jutott eszembe, de miután felhomályosított, hogy mi is az, még akkor sem nyugodtam meg. El sem tudtam képzelni, hogy lehet tájékozódni a természetben a fák és bokrok között. Leendő túratársam azt is mondta, hogy vannak jelek. Ja, tényleg, tudom én azt. Jelek. Színesek, „formásak” és keresgélni kell őket. Ez sem nyugtatott meg. 

Aztán eljött a nagy nap.

Nem mertem elsőre bevállalni a 20 kilométert, ki tudja, mi vár rám felkiáltással, így a tízes távot választottuk. Lógott az eső lába, na persze ő lógathatta, nekünk viszont indulni kellett. Nekiindultunk Csillebércről. Sokáig lejtett az út. Hú, mondom magamban, ennek meglesz a böjtje. Lett is. Másztunk felfele. Én tényleg másztam, időnként szinte négykézláb. De nem álltam meg. Hős voltam. Mellettünk elsiettek a 20 és 30 km-esek, sőt nordic walkingosok is. De nem zavart. Imádtam a tájat, imádtam, hogy fák és erdőillat vesz körül, hogy zöldek, sárgák, barnák, hogy kék az ég. Imádtam minden percét. Feljutottunk a Tündérszikláig, csodaszép kilátás volt, fürdőztünk az őszi napsütésben. Aztán átkaptattunk a János-kilátóig. Visszafelé időnként keresgéltük a fránya jeleket, de mind meglettek. Hát csak ennyi? – kérdeztem. Úgy mennék még. A tízből tizenöt lett végül. Legközelebb pedig már bevállalom a húszat is, mert élmény volt a javából. Hogy ez miért nem előbb jutott eszembe?  

Menich Ágnes 

További cikkek

SPORTMARKETING - A BALBOA-FUTÁS 2020.01.07
2020-ban (a hónap második szombatján) már nyolcadik alkalommal rendezik meg a Balboa futást. Az évről évre fejlődő futóeseményt a Sports Illustrated magazin is ...

Ajánló

WATTMÉRÉS - AZ AMATŐR SPORTOLÓ LEGNAGYOBB KINCSE: AZ IDŐ 2020.10.22
Vincenzo Nibali, Peter Sagan, Joao Almeida, Valter Attila. Elég jó névsor? Az országúti kerékpározást figyelemmel kísérők számára mindenképpen, hiszen a Giro ...
Az eső sem tántorította el a Warriorokat 2020.10.20
Október 17-én immár kilencedik alkalommal rendezték meg a magyar OCR (Obstacle Course Racing) akadályfutó versenyek predátorának tartott Running Warriorst, a budapesti ...
EDZÉSRENDSZER AMATŐRÖKNEK 2020.10.18
Mellnap, hátnap, karnap? Felejtsd el a hagyományos edzésfelosztást! Ha amatőr sportoló vagy, és fejlődni szeretnél a konditeremben, jobban jársz, ha hetente nem csak ...
A MÉLYBE TEKINTENI 2020.10.18
A Stájerországban, a Ramsau-fennsík felett található Dachstein Skywalk kilátóról a bátor vállalkozók 250 méteres mélységbe tekinthetnek alá.
Mi újság Boronkay Péter? 2020.10.17
10 kérdés 10 válasz rovatunkban ezúttal a kiváló sokszoros világbajnok paratriatlonistát, Boronkay Péter kérdeztük edzésről, versenyzésről, tervekről!