A turistajelzések rendszer olyan, mint az egészségünk: adottnak vesszük, amíg a hiánya nem szembesít a jelentőségével. Hányszor láttuk már a fákon a kék csíkot, a piros keresztet vagy a zöld háromszöget, és hányszor gondolkodtunk el azon, hogy kerültek oda? Hányszor dicsértük meg és hányszor átkoztuk el az illetékeseket, mert nem találtuk sehol a jelet? De kik csuklanak, amíg mi túrázunk? Kinek a feladata a turistajelzések festése?
Az, hogy a jelzések időben folytonosak, ne tévesszen meg senkit: sok-sok ember munkálkodik azon, hogy évről évre megújuljon a teljes hálózat néhány szakasza. Az összefüggő, egységes rendszer az 1930-as években állt föl, a magyar turistaút-hálózat a világ egyik legsűrűbb hálózata. A turistajelzések festését 2015-ig teljes egészében társadalmi munkában végezték azok, akik szabadidejüket és energiájukat erre szánták. 2015 óta a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) pályázatot ír ki, amelyre jelentkezhetnek tagszervezetek, iskolák, vállalkozások – csak magánszemélyek nem. Elvileg bárki lehet jelzésfestő, egy feltétellel: kell hozzá egy útjelző vezető, aki elvégezte a Természetjáró Szövetség tanfolyamát.
Nem ecsetkezelést tanulnak
Mivel szinte bárki pályázhat, és vállalhat jelzésfestést, nyilvánvaló, hogy valakinek irányítania kell az operatív munkát. A „művezetők”, vagyis az útjelző vezetők elsajátítják a térképolvasást, elsősegélyt, GPS-használatot, a turistaút-hálózattal kapcsolatos ismereteket, és persze a turistaút-jelzésfestés alapelveit és módszertanát. Vizsga után ezzel a tudással már elvezényelhetnek egy jellemzően öt-hat fős csapatot, ennyien kellenek egy-egy szakasz felújításához.
- A régi jelzéseket szürkére mázolják.
- Az újakhoz vinni kell a vödröket, ecseteket, tartani a sablont – és lehet festeni.
- Nyolc óra alatt átlagosan öt-hat km-t tud felújítani egy csapat, ami annak is köszönhető, hogy hazánkban gyakori a fonódó turistaút, ilyenkor pedig egy fára akár három jelzés is kerülhet: pl. egy kék sáv, egy sárga sáv és egy kék barlang jelzés.
A turistajelzések festése számokban
- Magyarországon ma kb. 22-24 000 kilométernyi jelzett turistaút halad az erdőkön, mezőkön, városokon, falvakon keresztül.
- Minden jelzést fel kéne újítani ötévente, csakhogy évente általában 1400–1700 km-re sikerül jelzésfestő csapatokat találni, tehát évi 4–5000 km helyett jóval kevesebb túraút újulhat meg, annak ellenére is, hogy a négy éve indított pályázatok már fizetnek a munkáért: 12 000 forint + áfa/km a díjszabás, ami az MTSZ szerint nagyjából a költségek kigazdálkodására elég.
- A festőknek be kell szerezniük a festéket és az ecseteket, de az adott összegből fedezik az utazás és az étkezés költségét is.
- Az MTSZ a 25 darabos sablonkészletet biztosítja, amely speciális, vékony műanyagból készül, és könnyen eltávolítható róla a ráfolyt festék.
A jelentős időráfordítás miatt a turistajelzések festése alapvetően még mindig társadalmi munkaként működik, legfeljebb nem ráfizetéses azoknak, akik erre szánják a szabadidejüket. Ha legközelebb olyan szakaszon járunk, ahol ritkásak vagy kopottak a jelzések, tudjuk, hol jelentkezhetünk a javításra.
Info: www.mtsz.org
Szöveg: Baumann Viola
Fotó: Pixabay
