Az ősszel együtt az igazi túraszezon is beköszöntött. Ez különösen a fővárosban érzékelhető, ahol ilyenkor látványosan megnő a kirándulók száma. Mi most három szuper túra helyszínt ajánlunk, amelyek Budapest közelében találhatók, de kevésbé forgalmasak, és remek célpontot jelenthetnek az őszi hétvégékre.
Családi kirándulás a Jági tanösvényen
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hársfalevéllel jelzett tanösvénye a pilisszentiváni sportpálya mellől indul, és végigjárása igazi családi program. Ide kisebb gyerekekkel is bátran elindulhatunk. A tanösvény állomásait faoszlopokra festett számok jelzik, a tanösvényhez vezetőfüzet is készült, de a bejárás során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mobilapplikációját is használhatjuk. (https://www.dunaipoly.hu/hu/tudasanyag/duna-ipoly-mobilapplikacio)
Az útvonal értinti a Jági-tavat, amelyből sajnos az idei aszály eltüntette a vizet. Eredetileg három tómedence volt itt, amelyeket az 1930-as-40-es években alakították ki. A tavakat hajdanán források táplálták. Próbálkoztak itt pisztrángtenyésztéssel is, a környező hegyekben folyó barnakőszén-bányászat azonban leapasztotta a vizet, és ma már csak a csapadékvízből érkezik utánpótlás. A tó egyébként a szomszédos Vadász-rétről kapta a nevét, amit a svábok Jager Wiese-nek hívnak.
Az útvonal egy részén drótkerítés húzódik az ösvény mellett, ami tény, nem szép, de a fokozottan védett Szénások Európa Diplomás Terület védelme érdekében nélkülözhetetlen.
A tanösvény 4. állomásán gyönyörű kilátásban lehet részünk, előttünk a Csúcs-hegytől a Kis-Szénásig sorakoznak a magaslatok. Jól látszik innen a jellegzetes formájú Ördög-torony is, amelynek környezete az idők során lepusztult, a torony keményebb anyaga azonban ellenállt a külső erőknek, és ma a régi idők tanújaként emelkedik ki környezetéből.
Az útvonal áthalad a gyönyörű Hársas-erdőn, amely nevét onnan kapta, hogy fő erdőalkotó faja a kislevelű hárs. A tanösvény jelképe is ennek a fának a levele. Utunk során érintjük egy 2000 éves kelta falu maradványait, és egy hársfák által közrefogott képkövet is. Ezek a kövek a sváb településekre jellemző szakrális helyek, amelyek emlékhelyként vagy imahelyként szolgáltak.
Túra előtt vagy után érdemes benézni a faluban található Pilisi Len Látogatóközpontba, ahol a környék természeti értékeit egy színvonalas, interaktív kiállításon ismerhetjük meg.
Hangulatos körtúra a Vértesben
Ez a nem túl hosszú, 7 km-es túra a Tatabánya közelében található Csákányospusztától, pontosabban a bekötő út melletti kis erdei parkolóból indul. Egy rövid ideig aszfaltozott erdei úton haladunk, de aztán az első adandó alkalommal leereszkedünk a Mária-szakadékba.
A mély szurdok nem túl hosszú, fél kilométer talán, de elképesztően vadregényes. Hatalmas fák, sziklák, víz azonban már nincs a meder alján. Hajdan a Csákányos-patak folyt itt, de mára sajnos kiapadt. A szurdok oldalában látványos mészkősziklákat is találunk, borostyánnal befutva, mohákkal és harasztokkal borítva. Esős időben azonban nem egyszerű megközelíteni őket. A meredek szakaszok miatt kisebb gyerekkel jó időben jöjjünk inkább, és akkor, ha a gyerkőcnek már van túratapasztalata.
A szakadékból kiérve hamarosan elérjük a Mária-fát, amelynek törzsébe egy amatőr szobrász Mária arcképét faragta bele. Innen, tehetünk egy kis kitérőt, a kék háromszög jelzést követve, a Körtvélyesi-kilátóhoz. A Kis-Kopasz-hegyen álló 16 méteres kilátót 2015-ben adták át.
A kilátótól ugyanazon az úton térünk vissza a kék jelzésre. Rövid sétával elérjük a körtvélyespusztai erdei temetőt. A kis, léckerítéssel körülvett temetőben 10-15 sírhely van, a sírköveken még kivehetőek a dátumok, amelyek némelyike 19. századi. A kis temetőről az első feljegyzések az 1800-as évekből származnak, Körtvélyespuszta és más környékbeli, mára már eltűnt falvak lakóit temették ide. A hely hangulata különleges, egyáltalán nem félelmetes, sokkal inkább békés és nyugalmat árasztó.
Innen csak a pár perc a Béla-forrás. Az itt útnak induló Csákányos-patak alakította ki az idők során a Mária-szakadékot. A forrást 1051-ben I. Béla németek felett aratott győzelme emlékére nevezték el. A csata után III. Henrik katonái vértjüket hátrahagyva menekültek a magyarok elől, állítólag ennek szerepe lehet a Vértes elnevezésében is.
Aki szeretne nagyobb túrát tenni, az elgyalogolhat például az innen alig egyórányira található Vitányvár romjaihoz. Ezzel akár egész napos túrává is kerekíthető a program.
Klastrompusztai élmények
A Pilisben, Kesztölc és Pilisszentlélek között található Klastrompuszta ma népszerű kirándulóhely, századokkal ezelőtt azonban egészen más okból számított fontos helynek. 1250-ben itt épült fel a pálosok első kolostora, amelyben 1526-ig éltek szerzetesek. A kolostor romjai mellett számos természeti szépség is vár bennünket a kis üdülőfalu feletti hegyekben.
Ha a zöld kereszt jelzésen elindulunk, egy nem túl hosszú, viszont jó meredek úton eljutunk a Kémény-szikla látványos sziklaszirtjéhez. A lentről is jól látható szikla tetejéről remek kilátás tárul elénk.
Innen továbbhaladva, a zöld keresztről először ráfordulunk a piros jelzésre, majd a piros és kék barlangjelzésre, és hamarosan a fokozottan védett Leány-és Legény-barlanghoz jutunk. Mindkét barlangot meredek kaptatón lehet megközelíteni, a gyerekekre itt is fokozottan figyeljünk.
A két látványos barlangbejárat egymástól úgy 50 méterre nyílik, de ugyanabba a barlangrendszerbe vezet. Az Ariadne-barlangrendszer ismert járatainak hossza 15 km, és ezzel jelenleg hazánk 3. leghosszabb és 4. legmélyebb barlangja. De a kutatások most is folynak, így elképzelhető, hogy a jövőben újabb, eddig ismeretlen járatokat fedeznek majd fel.
Klastrompusztára visszatérve, a település elején található büfében hévégén enni és inni is tudunk. A 4,5 km-es túra természetesen tetszés szerint bővíthető, csak győzzünk választani a Pilis jobbnál jobb túraútvonalai közül.
Szöveg és fotó: Tóth Judit
