Hangulatos tanösvények őszi napokra

Túra Eger „házi hegyén” – Nagy-Eged tanösvény

Az Egertől északkeletre, szigetszerűen kiemelkedő Nagy-Egedet a város „házi hegyének” is nevezik, mert annyira közel van hozzá. Az 536 méter magas hegyet több útvonalon is bejárhatjuk, ezek egyike a Nagy-Eged hegyi tanösvény, amely a hegy déli oldalán kanyarog. A négy kilométeres körtúra során 11 állomás segítségével fedezhetjük fel a hegy természeti és kultúrtörténeti értékeit.

A tanösvény kezdetben szőlőültetvények között, egészen pontosan az ország legmagasabban fekvő szőlőtermő területén kanyarog. Októberben különösen szép itt a táj, a hegy ugyanis tele van cserszömörcével, amelyek ilyenkor égő vörös színben pompáznak.

A piros T betűvel jelzett útvonal felvezet a hegy tetejére, ahol egy kilátó áll. Mielőtt azonban nagyon megörülnénk ennek a ténynek, le kell, hogy hűtsem a kedélyeket; sajnos a Dobó Istvánról elnevezett kilátóra nem lehet felmenni, rossz állapota miatt ugyanis már több éve le van zárva. De nem kell csüggedni, mert a hegy tetejéről kilátó nélkül is remek a panoráma. Már ha az időjárás is úgy akarja.

A tanösvény tábláit olvasgatva megtudhatjuk például, hogy a Nagy-Egednek sajátos mikroklímája van, egyfajta átmenetet képez a Bükk és az Alföld között, ezért számos olyan növény-és állatfaj él itt, amelyek jellemzően a mediterrán vidékeken honosak. De olvashatunk egy nemrégiben felfedezett, titokzatos kápolnáról, és arról is, hogy a tanúhegyekre emlékeztető szigetszerű helyzete és alakja miatt a hegyről sokan tévesen azt gondolják, hogy vulkáni eredetű.

További részletek és hasznos információk: https://www.kaptarko.hu/

Egy remek kirándulóhely Szarvas közelében – Halásztelki tanösvény

Békés megyében járunk, a környék egyik legfelkapottabb turisztikai célpontjának számító Szarvason. A kisváros nemcsak az ország legnagyobb arborétumával büszkélkedhet, de itt található a Körösvölgyi Állatpark, és persze a település egyik legnagyobb vonzerejét jelentő Holt-Körös. Aki bringázni vagy vízitúrázni szeretne, az is számos lehetőség közül választhat.

Érdemes ellátogatni a várostól néhány kilométerre található Hármas-Köröshöz is, amelynek hullámterében alakította ki a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Halásztelki tanösvényt. A tanösvény indítótábláját a folyón átívelő vasúti híd közelében találjuk. A tanösvény a középkorban itt található Halásztelek faluról kapta nevét, amely a 17. század végére kihalt.

A hullámtérben kanyargó, mintegy 3,5 km hosszú, gyalogosan bejárható útvonal különböző hullámtéri élőhelyeken vezet át. Kezdetben a Hármas-Körös partján haladunk, majd betérünk a hullámtéri erdőbe, ahol hatalmas nyárfák nyújtóznak az ég felé.

Nagyon hangulatos az idős fűzfákkal tarkított ártéri kaszáló, majd a tanösvény végén újra vízpartra jutunk. De ez itt nem a folyó, nem is egy holtág, hanem egy kubikgödör, amely az év jelentős részében víz alatt van. A kubikgödrök az árvízvédelmi töltések építésekor keletkeztek, ezekből nyerték ki a gátak anyagát. Később az így keletkezett mélyedésekben összegyűlt a víz, és fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki, ahol, ha szerencsénk van, még akár vidrát vagy hódot is láthatunk.

További információ: https://www.kmnp.hu/hu

A vadregényes Dinnyési fertő – Madárdal tanösvény

A Velencei-tó kevésbé ismert kistestvére, a Dinnyési-fertő is izgalmas kirándulóhely. A fertő hajdan a Velencei-tó része volt. Mindössze egy pár méter magas, keskeny homokturzás választotta el a két területet, és az ezen átfolyó víz táplálta a hatalmas mocsarat. A 19. század második felében zajló vasútépítés során azonban ezt a mocsaras, délnyugati részt levágták, azóta csak egy kis csatorna köti össze a két területet.

A Dinnyési fertő madárvilága nagyon gazdag, ősszel pedig különösen az, ugyanis ilyenkor hatalmas récetömegek és több ezres vadlúdcsapatok időznek itt. Nagyon látványos a vadludak esti behúzása a fertőre, amely biztonságos éjszakázó helyet jelent számukra. Ebben az időszakban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság rendszeresen szervez alkonyi madárlest, amikor szakvezető kíséretében csodálhatjuk meg a vadludak esti behúzását.

A Dinnyési fertő megismerését az itt kialakított Madárdal tanösvény segíti, amelynek három szakasza van. A dinnyési Hagyományőrző Központtól az agárdi Gárdonyi Géza Emlékházig vezető szakaszt kerékpárral érdemes bejárni. A környező szikes területeket mutatja be a Dinnyési-fertőtől az elzamajori Pelikán-ház Erdei Iskoláig vezető útvonal, magát a Dinnyési fertőt pedig a 3 km-es Müller István túra járja be. A tanösvényen egy magaslest is találunk, ahonnan az egész fertőt beláthatjuk.

További részletek: https://www.dunaipoly.hu

Szöveg és fotók: Tóth Judit