Sportolj ma, hogy legyen holnapod!

Az egészséges életmód nem csak a fiatalok kiváltsága. Sőt a kor előrehaladtával, amint a szervezetben a leépülő folyamatok elkezdődnek, a testi és szellemi frissesség, a jó életminőség megtartásához még inkább elengedhetetlen a mozgás. Előre szólunk: a súlyzó hatvan év felett is jó barát.

Elkeserítő adatok láttak napvilágot a május 18-i európai elhízás elleni nap alkalmából. Európában a népesség több mint 50 százaléka túlsúlyos, több mint 20 százaléka elhízott, az OECD jelentése szerint az európai listát Magyarország vezeti. A túlsúly és az elhízás együttesen a magyar társadalom több mint 60 százalékát érinti, ennek pedig az egyik legfőbb oka az inaktivitás. A probléma az életkor előrehaladtával csak nő, a 65 év felettieknél már 10-ből 8 embert érint ez a kérdés.

Lustaság, betegség

II-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri gondok, ízületi problémák, a lelki egészség zavarai – íme néhány a mozgásszegény életmód okozta betegségek közül. Ezek tüneti kezelése milliárdos terhet ró az egészségügy kasszájára, pedig a megelőzés gyakorlatilag ingyen van. Ehhez egy dolgon kellene túllépni: a lustaságon.

„Normális esetben nem kellene megkülönböztetni az idősek mozgásszükségletét a felnőtt korúakétól. Mozogni mindenkinek muszáj, a legújabb kutatások alapján legalább heti 150 percet, intenzíven” – mondja Katus Tamás. 

A korábbi sikeres aerobikversenyző, aerobik-szakedző, a Testnevelési Egyetem adjunktusa szerint a probléma ott kezdődik, hogy a magyar időskori társadalom nagy része a mozgást a napi munkavégzéssel kötötte össze, mondván: mozogtam én korábban eleget… Ezért valóban olyan fizikai állapotba kerülnek nyugdíjas éveikre, ami nem engedi, hogy ugyanazt a terhelést, mozgást végezzék, mint mondjuk egy harminc- vagy negyvenéves. Pedig ez korántsem lehetetlen küldetés: épp elég jó példát láthatunk akár az interneten is 60-70 éves emberekről, akiknek a teste évtizedekkel fiatalabbnak tűnik, mivel egész életükben aktív életmódot folytattak. 

A többiek ugyanakkor bekerülnek az ördögi körbe, („Ó, én már nem tudok futni, lépcsőzni stb.”), aminek az eredménye a további rohamos leépülés, pedig amelyik ízület fáj, azt épp, hogy erősíteni kellene. Mivel a szervezetünkben minden mindennel összefügg, a leépülés nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is értendő.

„Időnk nincs, azt szakítani kell”

Nem kérdés: a hétköznapi rohanásba (munka, család, gyerekek, túlóra) nem könnyű beilleszteni a testedzést. De ha hozzátesszük, hogy a kutatások szerint az aktív netes böngészéssel töltött idő nagyjából napi 1,5 óra (plusz tévézés), akkor világos: lenne miből spórolni. 

Katus Tamás a megoldást olyan mozgásközpontok létrehozásában látja, ahol a családok együtt, egy időben mozoghatnának: amíg a gyerek edz, addig az anyuka/apuka nem a lelátón ül, hanem van lehetősége mozgásra. A sport így is lehet közösségi program. Itt kezdődik minden, hiszen ha már a gyerekek tisztában vannak a mozgás és a tudatos testedzés fontosságával, felnőttkorukra teljesen természetesen az életük részévé válik. Ebben az esetben pedig valóban nem kell majd külön beszélni az időskorúak mozgásáról.    

Súlyzó, a mumus

Bármennyire is kiábrándító, már harmincéves kor körül megkezdődnek a leépülő folyamatok, amelyek megjelennek az izmok hosszában és tömegében is. Ha pedig az izomszövet csökken, az MINDENT érint.

„A legnagyobb deficit az izomzatban jelentkezik az öregedés folyamatában. Rövidülnek az izmok, szűkül a mozgásterjedelem, a problémák pedig ebből fakadnak. Teljes tévedés, hogy a súlyzózással nagydarab izomkolosszussá válna mindenki. A testépítés, tömegnövelés külön szakterület, viszont aki rendszeresen kondizik, fut és nyújt is, annak a teste gyakorlatilag konzerválódik” – mondja Katus Tamás.

Erőedzés, állóképességi edzés, nyújtás: egyik sem hagyható el.   

Sosem késő elkezdeni!

Ne mondjunk le önmagunkról! Nincs olyan, hogy lekéstünk volna az aktívabb életre szokástól. Katus Tamás szerint a természet megadta az alapokat: legkorábban a hajlékonyság fejleszthető, majd az állóképesség és végül az erő. Ezért ha valaki csak most kötelezné el magát egy egészségesebb élet mellett, akkor nyújtás, állóképességi edzés, erőedzés a sorrend. Ha egy edzésen belül szeretnénk mindhármat ötvözni, az erőfejlesztést kövesse az állóképességi edzés, majd a végén az elmaradhatatlan nyújtás.  

Magadért sportolj!

Nem meglepő ezek után az a kutatási eredmény, mely szerint a rendszeres testmozgás a várható élettartamra is pozitív hatással van. Az aktív életmódot folytató, normál testsúlyú emberek akár hét évvel is tovább élhetnek, mint kórosan elhízott, passzív embertársaik. Az adatok önmagukért beszélnek, csak a fejekben kell rendet tenni: nem a könnyebb utat választani, és tudomásul venni, hogy az önmagunkba fektetett energiánál nincsen kifizetődőbb.

MASPORT

Az idén harmincéves Magyar Szabadidősport Szövetség (MASPORT) a szabadidősport fejlesztésének elkötelezettje. Alapvető célja, hogy a „sport for all” szellemében minél szélesebb rétegeket nyerjen meg a mozgásnak, az egészséges életmódnak.

Szépkorúak Sportfesztiválja

A június 5-én 12. alkalommal megrendezett Szépkorúak Sportfesztiválján ezernégyszáznál is több sportoló nyugdíjas vett részt. A kiemelkedő érdeklődés kísérte ingyenes sportrendezvényen a legnépesebb kategóriát a 65–70 év közöttiek alkották, a 80 év felettiek versenyét egy 88 éves hölgy nyerte. Azt, hogy az egészséges életmód nem csak a fiatalok kiváltsága, a MASPORT már évekkel ezelőtt felismerte, és azt is, hogy a nagyszülők aktív életmódja példa lehet az unokáknak is. 

Programajánló

A MASPORT a család minden tagjának, minden életkorban kínál programokat az év további részében is.

● 2019. szeptember 8.Családi Mozgásfesztivál

● 2019. szeptember 23–29.Európai Sport Hét

● 2019. szeptember 28.#BeActive Night

 

További információ 

● masport.hu 

● sportazelet.com

 

Szöveg: Kiss Nikolett

Fotó: MASPORT

Magyar Szabadidősport Szövetség – Együttműködő partner