Amerikai narancsforradalom - Megvan a bölcsek köve?

Belefér egy zsúfolt napirendbe, az egész testet átmozgatja, energikus, fitt és szép leszel tőle – mi az? Úgy tűnik, az Egyesült Államokban megtalálták az amatőr sportolók és jobb alakra vágyó nők/férfiak álmát: ez az Orangetheory Fitness.

A furcsa az, hogy elemeiben már eddig is minden részét ismertük ennek az új edzésmódszernek, de pont így még senki nem kombinálta. Vagy legalábbis senki olyan, akinek ilyen profi lett volna a marketingje. A lényeg, hogy 60 perces kötött köredzés során legalább 12 percet kell 84–91%-os pulzussal dolgozni, mindenkinek a saját képességei szerint. Ebből nagyjából 20 perc futás futópadon, ezenkívül evezőgép, súlyzók, medicinlabda és különféle egyensúlyozó eszközök biztosítják, hogy a pulzus még véletlenül se kerüljön nyugalmi állapotba. Amíg a futópadon lihegünk vagy a hasizmozástól izzadunk, egy pulzusfigyelő mellkaspánt a terem nagy kivetítőjére közvetíti az állapotunkat. Vagyis feketén-fehéren (narancsban) látszik, ki mennyi munkát fektet épp az edzésbe. Mivel mindenki látja a saját adatait, sőt a többiekét is, erős a motiváció a kemény munkára.

Persze ettől még nem tűnik extrának a módszer. 

Mitől forradalmi?

A spanyolviasz egyik része a hihetetlenül erős marketing, a folyamatos visszajelzés és a személyes odafigyelés. Például edzés után már érkezik is az e-mail arról, hogy:

■ aznap hány kalóriát égettünk el?

■ milyen a fittségi állapotunk?

■ hogyan alakultak a pulzustartományaink?

Edzés közben és után az edzők szinte személyi edzőként működnek. A feladatokat a pulzusunk szerint módosítják, figyelembe veszik a sérüléseinket, megbeszélik velünk az aznapi edzésmunkánkat, visszajeleznek. Márpedig ez nem túl gyakori egy csoportos edzésen, bár mindenki szereti látni-hallani, mennyit fejlődött. 

A siker másik fő összetevője a tudományos háttér, és amit eredményez: az edzésidő 20–40 százalékában szenvedünk, és nem a flow tartományban mozgunk. Ha túl vagyunk az egészen, akkor az endorfinemelkedés és a komfortzóna elhagyása által rendkívül büszkék leszünk magunkra, nő az önbizalmunk, valamint a testünkkel és önmagunkkal való elégedettségünk. 

Ingerkeresők ideje

A marketing része maga a narancsszín is, amely vitalitást, energiát sugároz, és az a kicsit talán ijesztőnek tűnő módszer is, hogy az ország összes Orangetheory-termében ugyanabban az időpontban ugyanaz az edzés folyik. Vagyis bárhová vessen a sors, ugyanazt az edzést végezhetjük, mint amit a megszokott termünkben csinálnánk. 

Hogy ez miért jó? Például, mert nem kell aggódnunk, hogy az egyik edzés erősebb, mint a másik, és meg lehet beszélni az aznapi szenvedést a barátnőnkkel, férjünkkel, kollégánkkal, aki ugyanakkor volt edzeni – csak egy másik városban. 

A motiváció fenntartásának másik eszköze, hogy soha nem ismétlődnek az edzések, minden egyes alkalom különbözik. Ez más helyeken is bevett szemlélet, de itt garanciát is kapunk rá – ennek érdekében a stáb folyamatosan új gyakorlatokat talál ki.

 

Tényleg működik?

A 84–91%-os pulzustartományban való munka anaerobnak számít, éppen ezért az Orangetheory alapvetően az ún. EPOC-ra (excess post-excersize oxygen consumption) támaszkodik. Magyarul: az edzés utáni emelkedett oxigénfogyasztás biztosítja, hogy jó esetben a levezetéstől számítva még akár 36 órán át égjenek a kalóriák azáltal, hogy a szervezet megpróbálja visszaállítani saját egyensúlyi állapotát. 

Az, hogy az Orange-termekben az óra legalább 20%-át, de javasoltan azért inkább többet oxigénhiányos zónában kell tölteni, garantálja, hogy a homeosztázisóra közben még véletlenül se rendeződhessen, sőt viszonylag hosszú regenerációra legyen szükség, amely alatt a kalóriaégetés tovább folytatódik. Nem mintha a módszer csak a fogyásról szólna: a legtöbben egy idő után óriási állóképességi javulásról számolnak be, miközben erőfejlesztés is zajlik, a pulzustartományok pedig gyorsan formálódnak.

Ami az első edzésen még felvitt a „narancsba”, az a tizedik edzésen már csak zöld tartományt eredményez. 

 

De miért Orangetheory?

A név onnan származik, hogy az egyes pulzustartományokhoz színeket rendeltek. 4-estől felfelé már nem csak móka és kacagás az edzés.

■ Fekete (1): nagyon könnyed mozgás

■ Kék (2): bemelegítés

■ Zöld (3): kihívást jelent, de meg lehet csinálni

■ Narancs (4): itt kezdődik az EPOC-hatás, kényelmetlen

■ Piros (5): ami a csövön kifér!

 

A piaci rés

Az Orangetheory Fitness franchise-t 2010-ben alapították Floridában, de csak az utóbbi két évben pörgött fel: ma már ezer termük van Amerika-szerte. Egy nő, Ellen Latham fejéből pattant ki az ötlet, aki eredetileg piláteszstúdiót vezetett, de úgy látta, a vendégek az órákon kívül személyi edzővel dolgoznak, hogy megfelelő eredményt érjenek el. Ellen két társával hatékony edzésmódszert fejlesztett ki, a helyszíni körülményeknek köszönhetően pedig a vendégek nem veszítik el a motivációjukat.

Szöveg: Baumann Viola