A kólától az okos órákig

A hőskorban minden lényegesen egyszerűbb volt… 1978. február 18-án, az első hawaii Ironman alkalmával tizenöt kalandor odaállt fürdőgatyában az óceán partjára. Végül tizenketten – egy atlétatrikót meg egy sportcipőt felhúzva – lenyomták a 226 kilométert. Az első győztesnek, Gordon Hallernek 11:46:58 óra kellett hozzá, az utolsóként célba érkező 12. versenyzőnek 17 óránál is több.

Hallerék legnagyobb gondja az volt, hogy ne lopják el a kerékpárjukat, amíg bementek a benzinkútra kóláért meg némi harapnivalóért. Nem léteztek tudományos alapon fejlesztett, grammra kiszámolt zselék és sótabletták, időfutambringák, aerosisakok és speciális ruhák, nem beszélve a pontos GPS-koordinátákat mutató, pulzust és leadott teljesítményt is mérő okosórákról.

Ma egy valamirevaló triatlonos ezek nélkül neki se kezd a felkészülésnek…

A wattmérő a barátunk

Nyilván a pénztárca vastagsága és a felkészülés mértéke dönti el, mennyit költünk a hobbinkra (azaz a triatlonra). A kimondottan a sportoláshoz szükséges eszközökön túl – neoprén vagy áramvonalas úszódressz, kerékpár, sisak, bringáscipő, futócipő, lélegző, izzadságot elvezető mezek – számtalan lehetőség van a technológia segítségét igénybe venni. Aki okosan gazdálkodik az erőforrásaival, sokat hozzá tud tenni a felkészüléséhez, a teljesítményéhez.

A legfontosabb ilyen segítőeszköz a wattmérő. Alapvetően kerékpáron használatos, de a legújabb trendek szerint – egyelőre inkább csak tesztjelleggel – már futás során is lehet watt alapon edzeni.

Mi ennek a jelentősége? Óriási! A Funkcionális Erőküszöb – FTP – meghatározása után nagyon pontosan és célzottan lehet az egyes watt- és pulzuszónákat célozva edzeni. Időhatékony módszer, mert nincsenek benne fölösleges, kényelmes gurulások, megállások, várakozások a piros lámpánál vagy dugóban araszolások. 

Csak tekerni kell

Az okosgörgő az előzetes programot „betolja alánk”, vagyis nincs más dolgunk, mint a megfelelő szintre beállított ellenálláson tekerni, a többit – a pedálozást leszámítva – a rendszer megoldja helyettünk, mindig a felkészültségünknek megfelelően adagolva a terhelést és pihenést. 

A Zwift, a Trainerroad és más programok halálos pontossággal adják alánk az okos, elektromosan vezérelt görgőn keresztül az ellenállást. Nekünk csak a megfelelő fordulatszámmal kell tekernünk, és közben elviselni a kihívás okozta nehézségeket. 

Mindent tud rólunk

A TrainingPeaks újabb csoda a technológiai újítások sorában. A rendszer több százezer sportoló adatait felhasználó minta alapján belőtt pulzus- és wattzónákból, valamint a GPS-alapú sebességszintekből az azokban eltöltött idővel számolva állapítja meg az edzettségi szintet, a fáradtságindexet, a sportformát. Megmutatja, mikor milyen időtartamban és milyen intenzitással érdemes edzenünk, hogy a terhelés-pihenés kényes egyensúlyát fenntartsuk. Mi több, a WKO azt is megmutatja, hogy két, más-más időben elvégzett, hasonló profilú edzés mennyiben tér el egymástól, mennyi a fejlődés mértéke a korábbihoz képest. 

Az ezzel az eszközzel kompatibilis okosórák pedig szinte mindent tudnak rólunk…

Az időnk őrei

A Polar órák elsősorban a pulzusmérésben kiemelkedőek. A különböző fittségi tesztjeik akár kezdődő túledzettséget vagy betegséget is képesek jelezni. A triatlonban egyre népszerűbb Garmin órák a pozíciómeghatározásban voltak mindig is úttörők, ezen felül olyan „finomságokat” is képesek megmutatni, mint a futás közbeni lépéshossz, frekvencia és a talajon töltött idő. A hozzáértők ebből is komoly következtetéseket tudnak levonni, így segítve a hatékonyabb edzésben sportolóikat.

Márpedig a triatlonos felkészülés során az időhatékonyság az egyik döntő faktor, hiszen kevesen engedhetik meg azt a luxust, hogy főállásban sportoljanak. Az amatőrök költik a pénzüket erre a sportra, az idejük viszont – a család és a munka miatt – korlátozott. Nem árt hát, ha az edzésre szánt időt a lehető leghatékonyabban töltik el. Okosan használva ebben segítenek nekik a fenti eszközök és alkalmazások. 

Falak között

Lionel Sanders esete mutatja, hogy falak között taposva is el lehet érni kimagasló eredményeket. A kanadai triatlonos elsősorban azért tölti 80-90 százalékban a kerékpáros idejét a pincéjében, mert egy korábbi balesete miatt nem akar újabb sérülést kockáztatni. És mert szerinte így a leghatékonyabb a kerékpáros felkészülése. A 2017-es hawaii Ironman-világbajnokságon második lett a profik között. Mi ez, ha nem meggyőző érv az okosgörgő használata mellett? 

Szöveg: Marik Balázs