Snooker - Kis zseb, nagy játék

A snooker a biliárdsportok egyik változata, a legelterjedtebb alfajhoz, a poolhoz képest nagyobb asztalon, ám kisebb golyókkal játsszák, és az asztal zsebei is kisebbek. Kezdő szinten kétségtelenül nehezebb, jóval idő- és helyigényesebb, ezért kevésbé elterjedt a poolnál. Az erővonalak lassan közelítenek egymáshoz…

A snooker mai formájában 19. század végi találmány, széles körű népszerűségre azonban csak az 1970-es években tett szert – a (színes) televíziós közvetítéseknek köszönhetően. Az évente rendezett világbajnokság 1978 óta szerepel a BBC programjában, az Eurosport pedig az 1990-es években kezdte meg a sportág profitalapú gondozását. 

Közvetítési szempontból a snooker ambivalens tétel. A sportcsatornára nézve előnyös tulajdonsága, hogy az egyébként pangó időszakokban (elsősorban a hétköznapokon) napközben képes megtölteni az adót élő közvetítéssel, ami minden sportcsatorna álma. 

Kétpólusú világ

A snookerhez hasonló mennyiségű élő adást csak a tenisz kínál – ezért is érdemes összehasonlítani a két sportágat. De más szempontból is párhuzamot lehet vonni köztük: gyakorlatilag mindkettő teljes éves sportág, mindössze egy-két hónap szünettel. A teniszezők szezonja egybeesik a naptári évvel, a snookeresek számára május elején, a világbajnokság végeztével ér véget a szezon. 

A snookerközvetítéseknek nem kedvez, hogy az egyes mérkőzések hossza kiszámíthatatlan. A közelmúltban egy jelentős tornán az egyik mérkőzés 34 percbe belefért (4–0), ám ha azt a meccset mások játsszák, és 4–3 a végeredmény, akár három óra hosszú is lehetett volna a parti. A tervezhetőséget illetően a snooker a tenisz mögé szorul.

A sportágnak alapvetően két jelentős bázisa van, a mintegy tíz éve folyamatos progressziót mutató Kína, valamint a sokáig egyeduralkodó Nagy-Britannia. A mai napig itt rendezik a legfontosabb versenyeket, az úgynevezett Triple Crown hármast: a világbajnokságot (a sheffieldi Crucible Theatre-ben, 1977 óta), az Egyesült Királyság Bajnokságát (UK Championship), továbbá a Mesterek Tornáját (Masters). Ezek mellett sokáig mindössze négy-öt további profi versenyt hoztak tető alá egy szezonban – egészen Barry Hearn (darts- és bokszguru) 2010-es „hatalomátvételéig”.

Csendes forradalom 

Hearn vezetésével óriásit lépett előre a sportág. 

A 2009/2010-es szezonban még mindössze hat pontszerző verseny szerepelt a kínálatban, az idei naptárban viszont már húsz pontszerző és további három fontos meghívásos viadalt találunk, azaz kilenc év alatt több mint háromszorosára nőtt a profi versenyek száma, az egy szezonon belül szétosztott pénzdíjak pedig nagyjából a négyszeresére nőttek. 

Évente körülbelül 15 millió fontot osztanak szét a játékosok között, ám ennél a pontnál érdemes visszatérnünk a tenisszel vont párhuzamhoz: a fent említett összeg eltörpül a teniszezők keresete mellett. A következő snookervilágbajnok 500.000 fontot tehet majd zsebre, míg egy teniszező egyetlen Grand Slam-trófeával több mint 2 millió dollárt keres. És erre van ugye évente négy lehetősége. 

Piaci differenciák

Ennek a hatalmas különbségnek elsősorban az az oka, hogy a tenisz jóval nagyobb piacot szolgál ki: több nézőt vonz, globális sport, nagyítóval kell olyan országot keresni, ahol ne rendeznének tornát, mindenhol nézik, mindenhol szeretik – és ezért mindenhol akadnak szponzorok.

A snooker helyzete nem ilyen „egyszerű”. Nagy-Britannia és Kína mellett akad ugyan egy-két európai ország, amely profi verseny házigazdája, de például a világbajnokot is adó Ausztráliában évek óta nem rendeznek profi tornát. Viszonylagos lassúsága és szofisztikáltsága miatt nem is könnyű eladni a sportágat. Aki először néz snookert, valószínűleg nem érti a lényegét, és ez a feltételezés a támogatói oldalon is érezteti a hatását. 

Ennek tudható be, hogy egy profi snookerverseny főszponzora szinte biztosan sportfogadási cég. Nagy-Britanniában, a sportfogadás és a snooker bölcsőjében bőven akadnak ilyen vállalatok, nem is kicsik – nélkülük biztosan nem terjeszkedhetne a sportág, de az is lehetséges, hogy nem is tudna talpon maradni. Kínában jóval színesebb a szponzori paletta, nem mellesleg jelentős mennyiségű közpénz kerül a sportba. 

Hazai kitörési pontok

Magyarországnak nincs sem profi játékosa, sem profi versenye. 

Ami tény: néhány éve nálunk is fejlődésnek indult a sportág. Magyar játékvezetőket hívnak nemzetközi versenyekre, a fővárosban nyolcasztalos profi snookerterem működik. November végén itt rendezték meg a Challenge Tour egyik állomását (ebből a sorozatból a két legjobb kerül a profi mezőnybe), és közeleg a január 26-i IV. Magyar Snooker Gála, ahol magas színvonalú bemutató keretében a sportág legnagyobb csillagai állnak asztal mellé. Az első négy gála tíz sztárt, köztük öt világbajnokot szállított hozzánk.

A snooker lassan hódít – de biztosan.

 

Környezetváltozás

A Magyar Snooker Gála szponzorálása jelentős mértékben előrelépett az indulás óta eltelt két évben, az üzleti modellben egyre nagyobb arányt képvisel. 

Jegyértékesítés: www.jegymester.hu

 

Esemény                          Időpont    Jegyeladás   Szponzor       Sztárvendég

I. Magyar Snooker Gála  2017. március    1997 db    2                  Neil Robertson, Ali Carter, Michaela Tabb

II. Magyar Snooker Gála  2017. október     2215 db          3                  Steve Davis, Mark Williams

III. Magyar Snooker Gála  2018. május     2354 db    4                  Jimmy White, Shaun Murphy

IV. Magyar Snooker Gála  2019. január 26. ?                    5                  Judd Trump, Stuart Bingham, Luca Brecel, Jack Lisowski

Szöveg: Buzás Gábor

Fotó: Magyar Snooker Gála