Közbringák Európában - Közlekedj okosan!

A közbringarendszerek világszerte hatalmas karriert futottak be az elmúlt években. A kétezres évek elején még csak öt hasonló projekt működött globálisan – ma több mint hatszáz

A világ nagyvárosai egyre zsúfoltabbak és szennyezettebbek, amiben az autós közlekedésnek óriási szerepe van. A világszerte egyre több helyen működőkerékpár-megosztási szolgáltatások azonban nem csak szükségből lettek sikeresek. Menő életformát, környezettudatos divatot közvetítenek, aminek egyre többen hódolnak.  

Az általában önkormányzati tulajdonú, nonprofit alapon működtetett közbringahálózatokat a tömegközlekedés bővítésére, kiegészítésére hozzák létre, nem hosszabb kerékpártúrákra, városnézésekre optimalizálják őket. Jellemzően a bérletrendszert is úgy alakítják ki, hogy rövidebb távokon, rövid ideig érje meg használni a biciklimegosztókat. Általában az első fél óra ingyenes, utána azonban olykor mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki alkalomszerűen, hosszú utakra kívánja igénybe venni az egyedi kerékpárokat. Barcelonában a turisták például nem is használhatják a roppant fejlett és kiterjedt hálózatot, helyi lakcím szükséges a regisztrációhoz.

Közbicikli terén az első két listavezető város – talán nem meglepő módon – Kínában található, Vuhanban kilencvenezer, Hangcsouban hatvanezer kétkerekű várja az ön- és környezettudatos városiakat. A legtöbb ilyen rendszer, szám szerint 132 Spanyolországban működik, majd Olaszország következik a maga 104 szolgáltatásával. Európában 2007-ben történt a nagy áttörés a kerékpármegosztó szolgáltatások piacán, amikor Párizsban bevezették a Vélib’ néven futó rendszert, amely ma a világ harmadik legnagyobb ilyen projektje 20 ezer biciklivel és 1450 dokkolóállomással. Bevezetése évében 27 millió utat tettek meg a Vélib’-bel, amit egy helyi reklámcég üzemeltet koncessziós szerződéssel. A brit fővárosban a párizsi Vélib’ sikere nyomán vezették be a közösségi tekerést, amit Boris Johnson polgármester után Boris Bikesként emlegetnek – a szponzor miatt egyébként Barclays Cycle Hire a hivatalos neve. A kezdeti nehézségek után, amelyek a kerékpárokat és az informatikai háttérrendszert is érintették, ma már boldog londoniak milliói használják nap mint nap a kiválóan működőrendszert. Noha az alapsémák általában hasonlóak, érdemes megnézni néhány közbringarendszer jellemzőit Európában. 

 

London

A fentebb említett problémák ellenére, amikor előfordult, hogy téves – értsd: túl magas – díjakat számolt fel a rendszer és a kerékpárok túl nehezek voltak, a londoni kerékpármegosztó ma él és virul, roppant sikeres a helyiek és a turisták körében is. A brit fővárosban a következőképpen alakulnak a kölcsönzés díjai.

● Az első fél óra ingyenes, a második fél óra 1 font, 3 órára 15 font.

● A napi hozzáférési díj 2 font. ● Hét napra 10 font.

Róma

Csak gyakorlott közlekedőként érdemes bringára pattanunk, noha Rómának fejlett kerékpárút-hálózata van. Ráadásul ezt úgy alakították ki, hogy a legfőbb látnivalók elérhetőek legyenek két keréken is. Valamennyi közbiciklihez tartozik egy kis térkép, ami azt is megmutatja, hol van a legközelebbi dokkoló. A Roma’n’bike nevű rendszer díjai felettébb barátiak.

● Az első fél óra ingyenes.

● A 61.-től a 90. percig 2 euró, utána minden fél óra 4 euró.

● Napijegy váltható 3 euróért.

Amszterdam

Minden utcasarkon van egy információs pult, ahol ingyen juthatunk térképhez, és eligazítanak a helyi szabályokról, szokásokról is. Amszterdam az a város, ahol kerékpáros városnéző túrákat is nagy számban terveznek, és az egyébként is tengernyi kerékpárjáról híres településen nem bonyolítják túl a bringamegosztást sem.

● Egy napra 3 euró.

● Egy hétre 35 euró.

Zürich

A domborzati viszonyok miatt helyenként igen erős edzettséget kíván a kerékpározás, ez mégsem szegi kedvét sem a helybelieknek, sem a turistáknak, akik előszeretettel használják a jól szervezett bringamegosztókat. Az ország tizenegy városában működik közösségi kerékpárrendszer, 112 állomáson mintegy ezer kerékpár várja az érdeklődőket. A feltételek nem városspecifikusak, mindenhol egyformák.

● Az első fél óra ingyenes.

● A következő két órában 0,74 euró óránként.

● Az éves bérlet ára 47,16 euró.

Budapest

Itthon is egyértelmű siker a MOL Bubi elnevezésű közbicikli-hálózat, egyre többen használják a zöld kerékpárokat. Az üzemeltető BKK különféle akciókkal igyekszik még több kedvet csinálni a tekeréshez, éves tömegközlekedési bérlet mellé például mindössze 6000 forintba kerül a bubizás egy évre. A mi közösségikerékpár-megosztónk esetében is a bérlet (évi 18 900 forint) a célravezető a helyi polgároknak, e nélkül az árak a következőképpen alakulnak.

● Az első fél óra ingyenes.

● Egy órára 500 forint.

● Három órára 2500 forint, de egy extrém, 9 órás biciklizésre 20 000-et is elkölthetünk. 

Szöveg: Papp Sándor

Fotó: BKK