Az ultrafutás frissítésének internetguruja

Maráz Zsuzsanna 2013-ban robbant be a magyar ultrafutás világába egy rendkívül jónak számító 12 órás eredménnyel, majd egy év újratervezést követően 2015-ben még erősebben tért vissza, megelőzve az UltraBalatonon a verhetetlennek hitt Spartathlon-csúcstartó Lubics Szilviát.

Nyilván nem lehet két oldalon összefoglalni, és minden „titkot” elárulni. De miért tudsz ennyire sikeres lenni, miközben te sem fiatalodsz?

Mindig is a fokozatosság híve voltam. Tíz éven keresztül csak a saját szórakozásomra futkároztam. Nem voltak különösebb céljaim, sem táv, sem idő tekintetében. Ez ugyan nem volt tudatos, de nagyon jó alapot szolgáltatott ahhoz, hogy megerősödjenek a vázizmaim, szalagjaim, vérkeringésem. Így negyvenévesen jó alapokkal állhattam oda életem első maratonijára, ami óriási élményt nyújtott.

Innen aztán nem volt megállás...

Két év alatt 3:08 órás maratonig jutottam, aztán belevágtam az ultrafutásba. Hála a fokozatosságnak, 2013-ig jöttek az eredmények egymás után, holott nem hajkurásztam ezeket megszállott módon, csak futottam. A szeptemberi 12 órás futáson elért 139 kilométerem már a világ legjobb eredményének számított abban az évben. Akkor követtem el egy csúnya hibát. Kijelentettem, hogy a 144 kilométeres világcsúcsot akarom.

Tíz másodperces javulás kilométerenként, tizenkét órán keresztül. Kimondva nem tűnik nagyon soknak...

Igen ám, csakhogy nagyon sokat emeltem a futott kilométereimen, és ezzel együtt nem figyeltem oda a táplálkozásomra. Fáradt voltam, kimerült. A sárvári 12 órás versenyt ugyan megnyertem, de a 133 km korántsem olyan eredmény, amellyel elégedett lettem volna. Itt tényleg baj van, mondtam magamnak. Elhatároztam, végére járok, mi zajlik a testemben. Hiába dolgozom az egészségügyben orvosi asszisztensként, a környezetemben senki sem tudott érdemben segíteni rajtam. Maradt az internet. Nagy nehezen rátaláltam a megoldásra.

Rhabdomyolysis - Így hívják a vázizomzat károsodásával, szétesésével járó megbetegedést, mely az izomzat myoglobin proteinjének a vizeletbe történő kiválasztásával jár.

A fenti „szép” mondat nagyjából annyit jelent, hogy a rengeteg edzést nem támogattam megfelelő mennyiségű fehérjebevitellel. Tudtam, hogy le kell állnom hetekre. Majd, miután meggyógyulok, lassan, nagyon fokozatosan emelhetem az adagokat.A nyolchetes pihenőidőm végére szép lett a vérképem, úgyhogy lassan elkezdtem készülni. Szépen előre megterveztem a heteimet, apránként emelve a kilométereket.

Tavaly decemberben az első, hosszabbnak számító 16 kilométeremet nem voltam képes végigfutni. Hazáig gyalogoltam az utolsó kilométereken.

Te is kísérletezel magaddal, mint egykor Marie Curie. Csak szerencsére nem a radioaktivitással, hanem a saját egészséges táplálkozásoddal.

Komolynak számító dietetikusok tárták szét a kezüket, amikor segítséget kértem tőlük. Az ultrafutásnak, különösen nőknél ilyen korban, egyáltalán nincs szakirodalma. Olvastam, kutattam, szinte mániám lett a sporttáplálkozás. Tihanyi András: Teljesítményfokozó sporttáplálkozás című könyve alapján indultam el, az országúti kerékpározókat, mint a könyvben fellelhető, a női ultrafutáshoz legközelebb álló sportolókat alapul véve. Saját magam „kísérleti nyula” vagyok. De az említett Nobel-díjas kutatóval ellentétben én az egészséges életmód elkötelezett híve vagyok. Még nagyon sok éven át szeretnék egészségesen, örömmel futni. Szerencsére van segítségem is Deli Gergő személyében. Ő is megszállott futó, maratonista, aki a SOTE-n végzett biológusként. Vele konzultálva állítottuk össze azt a keveréket, amely tökéletesen bejött az idei UltraBalatonon. Bármilyen meglepő, szinte egyáltalán nem eszem a futás közben. A megfelelő hígítású oldat így gyorsan eljut a vékonybélbe, és ott hatékonyan szívódik fel. Ha egyáltalán beszélhetünk titokról, akkor ez a titkom. No meg a 30 grammnyi fehérjekoncentrátum, amit minden reggel belekeverek egy pohár vízbe, és ha jó íze van, ha nem, azt megiszom. Remélem, jövőre képes leszek egy szép tizenkét órás futásra, valamint már összeállt a fejemben, hogyan tudnék még gyorsabb lenni az UltraBalatonon. Nem kell hozzá más, csak a frissítésre, öltözködésre sokkal jobban odafigyelni, mert ezzel értékes másodperceket lehet nyerni. És kilométerenként hat másodpercnyi kotorászás a frissítők között már egyórányi időtöbbletet jelent a 221 kilométeren. No és a pillanatnyi legnagyobb cél a fejemben a 246 kilométeres Spartathlon teljesítése. Remélem, jövő szeptemberig felnövök a feladathoz, mert az bizony óriási.